Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az athéni olimpiai játékok megkezdése előtt a NOB zéró toleranciát hirdetett a doppingszerekkel szemben. Eddig 16 sportolót kaptak rajta tiltott szerek használatán, és immár egy magyar arany is „elveszett”.
Bár évek óta egyre több sportoló bukik meg a doppingteszteken, továbbra is homályos és sokszor visszaélésekre is alkalmas a különböző nemzetközi szervezetek ellenőrzési eljárása. Azt, hogy mi is számít doppingszernek, elsősorban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a nagyobb sportesemények szervezői, a doppingellenes szervezetek, a nemzetközi sportszövetségek, illetve egyes esetekben egy adott ország törvényei határozzák meg. A tiltott szerek listája sportáganként és nemenként sem megegyező. Ráadásul vannak olyan hatóanyagok is, amelyeket nem tudnak százszázalékosan kimutatni a tesztek során. A tilalmas szerek listája igen hosszú, jelenleg 276 gyógyszer van rajta; a legismertebbek a légzéskönnyítők, egyes fájdalomcsillapítók, izgatószerek, hasisszármazékok, anabolikus szteroidok, fehérjetermészetű hormonok illetve a vízhajtók.
A teljesítménynövelő szerek közül többet akár gyógyszertárakban, vényre felírva is meg lehet szerezni. A piacon azonban nem ezek a legkeresettebbek. Bakanek György, a sporttárca doppingügyekért felelős szakértője szerint kifejezetten teljesítménynövelés végett – elsősorban kerékpárosok – szedik az EPO-t, a vörös vérsejtek számát növelő készítményt. Ugyancsak „kedveltek” a növekedési hormonok, amelyek egy-egy ampullája 2000 forintnak megfelelő összegért is gazdát cserélhet. Az igazán „brutális” készítményeknek azonban a genetikai módosulást okozó szerek számítanak, amelyek ára több 10 ezer vagy 100 ezer forintra is rúghat. Ezeket a termékeket több közeli országból is be lehet szerezni.
A megelőzés lehetőségei meglehetősen korlátozottak, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság semmit sem tud költeni vizsgálatokra, míg a sporttárcának is korlátozottak a lehetőségei, az erre fordítható forrás mintegy 50 millió forintra tehető – tette hozzá Bakanek.
Az ellenőrzés különböző szabályok alapján történik. A nagy nemzetközi versenyek pontszerző vagy dobogós versenyzőit automatikusan ellenőrzik, és szúrópróbaszerűen egy-két további indulót kiválasztanak a mezőnyből – ez utóbbi elegánsabb esetekben sorsolás alapján történik, ám sokszor az adott ország vagy sportoló „rossz híre” befolyásolja. Év közben is gyakran ellenőrzik a sportolókat – elsősorban a válogatott keret tagjait. Ilyenkor az ellenőrzést végzők – előzetes bejelentés nélkül – megjelenhetnek az edzés színhelyén és ott történik a mintavétel. Ám egyes esetek – hirtelen teljesítményjavulás, verseny visszamondása, sérülés – is gyanúsak lehetnek. A teszteket vizeletmintával készítik, amelyet felügyelet alatt kell produkálnia a kiválasztottnak. A sportolóknak elvileg tudniuk kell a szabályokat és a vizsgálatot végzőknek ezt el kell mondaniuk, ám az igen gyakori, hogy a sportoló nem jelenik meg a vizsgálaton vagy nem ad megfelelő mintát. Ez ugyanolyan szankcióval jár, mintha doppingolt volna.
