Az egyetemi kutatások és eredményeik gyakorlati alkalmazásának támogatására szeptemberben pályázatot ír ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal – jelentett be Boda Miklós, a szervezet elnöke. A pályázat úgynevezett regionális egyetemi tudásközpontok létrehozására irányul, amelyek az egyetemek és az innovációval, szabadalmak kidolgozásával foglalkozó spin-off vállalatok együttműködéseként jönnének létre. A pályázat forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap; a támogatási keret 9 milliárd forint, amelyet 4 év alatt, két fázisban osztanak ki: az első évben 1,5 milliárd, a 2–4. évben összesen 7,5 milliárd forintot.
A pályázaton egyetemek és a velük együttműködő vállalatok együttesen indulhatnak alkalmazott kutatásra irányuló projektekkel. Egy pályázó az első fázisban maximum 300 millió forintot, a másodikban évi 500 millió forintot kaphat. A második szakaszban a pályázóknak 25 százalék önrészt is fel kell mutatniuk. A projekt első évi eredményei alapján juthat a pályázó a második fázisba, az eredményességet a feltehetően megvalósuló szabadalmak és a tudásközpont által foglalkoztatott kutatók száma jelentené. Az elbíráláskor igyekeznek kiszűrni az életképtelen projekteket, így a forrásokat a piaci hasznosulással kecsegtető kutatásokra összpontosíthatják – mondta el Boda. A pályázatok elbírálásakor előnyben részesülnek a gyógyszeripari, járművezérlési, információs- és kommunikációs technológiai és genomikai irányultságú innovációk.
A regionális egyetemi tudásközpontok koncepciója még nem teljesen világos, az egyetemek már most is törekednek a vállalati szférával való kapcsolatok kialakítására – mondta a NAPI Gazdaságnak Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatója. A szegedi egyetem a biotechnológia, nanotechnológia és környezettechnológia területén leginkább helyi érdekeltségű cégekkel alakított ki együttműködést, de partnereik között vannak nagyobb vállalatok is – így a Videoton és a General Electric vegyipari részlege. A kutatók önálló cégalapítására még csak elvétve akad példa. Buzás szerint a kutatások eredményességére kialakíthatók indikátorok, de egy év után a legtöbb esetben még nem lehet megítélni egy projekt jövőjét, így a pályázati támogatásból való további részesedésről szóló döntés megalapozatlannak tűnik.
Horváth Gergely