BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Még mindig az állam az innováció legfőbb finanszírozója

Magyarországon 2002-ben a GDP 1,01 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre. Az eredmények piaci hasznosulása a legtöbb esetben nem valósul meg.

2004. augusztus 16. hétfő, 23:59

Idén január 1-jén a kutatással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolására megalakult a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). A hivatal első legfontosabb feladatának egy innovációs törvény létrehozását tekinti - mondta lapunknak Boda Miklós, az NKTH elnöke. A törvény biztosítaná a gyakorlati kutatási eredményekbe fektetett összegek megtérülésének feltételeit, meghatározná a kutatóintézetek önálló gazdálkodási szervezetté alakulásának kereteit, szabályozná a piaci bevezetést segítő pótlólagos fejlesztési feladatok állami támogatásának feltételeit. A hivatal további szándéka az innovációval foglalkozó vállalkozásoknak nyújtható kedvezményes hitelek rendszerének kialakítása, valamint az általuk igénybe vehető adókedvezmények kiterjesztése.
A k+f kiadások 59 százaléka az államtól származott, 30 százalék a vállalkozások ráfordításainak aránya, 10 százalékot pedig a külföldi pénzforrások tettek ki. Magyarországnak - az európai kutatási térség tagjaként - figyelembe kell vennie az uniós előirányzatot: 2010-re k+f-re a GDP 3 százalékát kell fordítania, aminek kétharmada a vállalkozási szektorból származik majd. A kutatóhelyek 72 százalékát, a kutatási-fejlesztési személyzet 71 százalékát a költségvetés tartotta fenn 2002-ben.
A büdzsé 70 százalékban alap- és alkalmazott kutatásokat támogat, míg a végső felhasználásra és piaci forgalomba hozatalra alkalmas találmányok a kísérleti fejlesztések eredményeképpen jönnek létre. Magyarországon ugyanakkor hiányoznak azok a kis- és középvállalatok, melyek a kutatóintézetek eredményeit a gyakorlatba átültetnék. A multinacionális vállalatok pedig jellemzően a saját, külföldön végzett alapkutatásaikból táplálkoznak. Boda szerint a kutatások gyakorlati átültetésére leginkább a tudásközpontokban van lehetőség: az egyetemi kutatók kompetenciájára alapozva először a multinacionális vállalatokat kell megnyerni, melyek segítik mind a gyakorlati alkalmazást, mind az elméleti munkát. A multik és az egyetemek együttműködésének eredményeként megindulhat a kisvállalkozói beszállító réteg kiépülése.

Horváth Gergely
Horváth Gergely

Ez is érdekelhet