Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén az első félévben a használatba vett új lakások száma 13 659 volt, ez 49 százalék növekedés év/év alapon, míg a kiadott új építési engedélyek száma 5,9 százalékkal 27 862-re nőtt - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezen belül a második negyedévben a kiadott építési engedélyek száma 900 darabbal, 5,8 százalékkal volt több a 2003-as hasonló időszak adatánál.
Az építőipari cégek által átadott lakások aránya a tavalyi 24 százalék idén az első hat hónapban 35 százalékra nőtt, míg a természetes személyek által építetteké 69-ről 60 százalékra mérséklődött.
Az építkezési engedélyek és az átadott lakások adatainak alakulása területileg differenciált. A tavalyi első félévhez viszonyítva mindkét szempont alapján kiemelkedik Budapest. Ez nem meglepő, mivel a főváros a hazai gazdasági élet központja, s a jövedelmi mutatókat tekintve is centrumnak számít - mondta a NAPI Gazdaságnak Pfandler Katalin, az InterEstate Rt. elnök-igazgatója, aki nem számít a főváros súlyának visszaszorulására a következő években. Ezzel együtt Pfandler tapasztalatai szerint visszaesőben van a lakásépítési hullám Magyarországon.
Az átadott lakásszám látványos növekedésének prózai oka, hogy befejeződtek a korábban elkezdett építkezések - véli Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke. Véleménye szerint nem lesz ilyen dinamikus a folytatás, mivel az építőipar első féléves eladási adatain, valamint a felvett lakáshiteleknél is érződik a visszaesés. Gneth ugyanakkor hiányolja, hogy a tavaly megalkotott Nemzeti Lakásprogram (NLP) máig nem vált hivatalossá, holott ez a szakmának és az építkezőnek is fontos lenne. Az ipar számára a minőségbiztosítás mellett a bérlakásépítés támogatásának kialakítása lenne fontos, valamint az, hogy a lakásügynek legyen végre valódi gazdája.
A Nemzeti Lakásprogram megvalósítása azon múlik, hogy a kormány mikor tudja az NLP mellé rendelni a megfelelő forrásokat - mondta a NAPI Gazdaságnak Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott. A kabinet már elfogadta a lakáspolitikai irányváltást. Jövőre várhatóan két fontos lakáspolitikai cél megvalósítására biztosan lesz lehetőség, ezek éppen a társadalmi kirekesztődés ellen a leginkább hatékony és a legtöbb embert elérő programok - mondta Csabainé. Az egyik az 1990 előtti lakáshitelek konszolidációja, a másik a panelprogram folytatása; ez utóbbi által a lakhatási költségek lesznek alacsonyabbak. A politikus szeretné, ha a jövő évi költségvetés tartalmazná a használt lakáshoz felvehető úgynevezett félszocpol bevezetését, valamint azt, ha a fiataloknak szóló lakáshitelgarancia-alapra és a lakbértámogatásra is lenne forrás. Így az üresen álló ingatlanokat és az épülő bérlakásokat szeretnék bevonni a bérlakásrendszerbe. A lakáshitelek kamattámogatásának további mérséklésére a kormány nem törekszik - mondta Csabainé.
