A régészek 75–90 százaléka a fellendülő autópálya-építés előmunkálatain dolgozik. Törvényi előírás ugyanis, hogy minden földmunkával egybekötött beruházás értékének 9 ezrelékét a földben rejlő kulturális kincsek megmentésére kell fordítani. A költségek a beruházót terhelik, a szükséges munkálatokat szakhatóság állapítja meg – tudtuk meg Raczky Páltól, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszékének vezetőjétől. A 200-250 régész és a mintegy 200 régészhallgató több ezer földmunkás kíséretében végzi az autópályák építésének régészeti előkészítését az április elejétől november közepéig tartó feltárási szezonban. Ez nagy kihívás a régészek számára is: a nagy terület átvizsgálására általában kevés idő áll rendelkezésre, és fejlett térinformatikai, számítógépes ismereteket igényel.
A 2006-ig épülő mintegy 600 kilométer új autópálya összesen 9-10 milliárd forintot juttat a feltárásokra, miközben a Magyar Nemzeti Múzeum éves szinten 1 millió forintot fordíthat régészeti kutatásra – mondta lapunknak Raczky Pál. Az összeg forrása a Nemzeti Autópálya Rt., amely a kizárólagos ásatási joggal bíró megyei múzeumokat bízza meg. A múzeumok alvállalkozókat szerződtetnek mind a földmozgatással kapcsolatos, mind a régészeti feladatokra, mivel saját kutatási kapacitásaik nem elegendőek a nagyobb munkákhoz – tudtuk meg Belényessy Károlytól, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete által alapított, régészeti szolgáltatásokat nyújtó Archeo-Sztráda Kft. ügyvezető igazgatójától.
A föld mélyéből előkerülő műkincsek a munkálatokat vezető múzeum kizárólagos tulajdonát képezik. Egy magát megnevezni nem kívánó műkincsbecsüs szerint azonban a tárgyak nagy hányada illegális kereskedelmi forgalomba kerül. A kereskedők sokszor az interneten, előre megbeszélt kulcsszavak alapján tartják a kapcsolatot, de sok üzletet kötnek az Ecseri úti bolhapiacon is. Az illegális piacon forgó műtárgyak általában nem kerülnek a galériák látókörébe, az általuk alkalmazott szakemberek nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel az ilyen tárgyak értékelésére. Zafír Dezső műkincskereskedő szerint az állam „leletmonopóliuma” okozta illegális kereskedelem, valamint a nyilvánosság hiánya miatt a hivatalos kereskedők sokszor nem ismerik fel, hogy illegálisan szerzett értéktárgyat vásárolnak. Véleménye szerint a feketekereskedelem méretét azonban nem szabad túlbecsülni: a hatóságok gyakran értéktelen törmeléket, csak a laikusok által eladhatónak vélt és forgalomba hozni próbált kacatokat foglalnak le.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától kapott információk szerint növekszik az illegális műkincs-kereskedelemmel foglalkozók száma: az eddig leginkább külföldi állampolgárok által dominált üzletágba a magas profitkilátások miatt bekapcsolódtak a magyar szervezett bűnbandák is. Pár évvel ezelőtt Magyarország még tranzitországnak számított, az utóbbi időben azonban megnőtt a hazai kereslet a kulturális javak iránt. Két éve 70 esetben 100 millió forint értékben, 2003-ban pedig 37 esetben 25 millió forint értékben foglalt le értékes műtárgyakat a vám- és pénzügyőrség. A piac valódi méretéről pontos becslések nincsenek. A csempészett tárgyak listáját a római és középkori pénzérmék vezetik, amelyeket az ásatásokból származó edények, ékszerek követnek, végül a sort ikonok és templomi kegytárgyak, festmények zárják.
Horváth Gergely