Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A belföldi turizmus további növekedését célozza meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kidolgozott javaslatcsomag, amely a minimálbér duplájára emelné az üdülési csekk személyijövedelemadó- és járulékmentességének adómentes felső határát.
Az MNÜA számításai szerint ugyanis az adómentes határ emelésével csaknem kétszeresére emelkedne a vállalatok üdülésicsekk-vásárlása, a kedvezményes utazást igénybe vevők köre a jelenlegi 200 ezer főről a háromszorosára nőne, és a várható forgalomnövekedés 9 ezer új munkahelyet teremtene – mondta lapunknak Karácsony Mihály, az alapítvány elnöke. Idén várhatóan mintegy hárommilliárd forinttal, nyolcmilliárdra nő az üdülési csekkek forgalma.
Az alapítvány javaslata alapján a hozzátartozóknak vásárolt üdülési csekkek is adókedvezményt élveznének. Az intézkedés pozitív kihatással volna az államkasszára, a kiesést ugyanis pótolná a forgalomnövekedésből származó áfabevétel, a társasági és idegenforgalmiadó-növekmény, valamint a munkahelyteremtés nyomán befolyt adók és járulékok összege is. A Pénzügykutató Rt. kalkulációja alapján, tízmilliárd forint értékű üdülési csekk forgalomba kerülése 2,87 milliárd forinttal növelné a költségvetés egyenlegét.
Az alapítvány szerint biztosítani kell az államháztartásból származó és üdülési célokat szolgáló kifizetések célirányos felhasználását, ezért javasolják, hogy az üdülési, rekreációs, táboroztatási és egyéb támogatásokat kizárólag üdülési csekk formájában nyújtsák. Jelenleg mindössze a köztisztviselők 27 százaléka kéri 33 ezer forintos üdülési hozzájárulását csekkformában. A költségvetési szférában az üdülési kiadások 33,5 százalékát, azaz 8,8 milliárd forintot takarítanának meg az üdülési támogatás csekkekkel történő kiváltásával, és a névre szóló csekkek alkalmazásával a közpénzek a célnak megfelelően, ellenőrizhetően, átláthatóan kerülnének felhasználásra – mondta Karácsony. Az MNÜSZ a javaslatcsomagot eljuttatta a pénzügyi tárcához, és a visszajelzések alapján az adótörvények módosítása során figyelembe vehetik azt.
