Májusban a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a lakossági üzletágban a fogyasztási hitelek és éven belül lekötött betétek közötti kamatkülönbözet (marzs) tovább, az áprilisi 13,03 százalékpontról 13,37 százalékpontra emelkedett. Az előző hónappal ellentétben ezúttal a cégeknél is nagyobb nyereségre tehettek szert a pénzintézetek. A vállalati üzletágban azonban a banki marzs még így is mintegy 11 százalékponttal kedvezőbb a magánszemélyek esetében alkalmazottnál.
Az átlagos kamatszint az év ötödik hónapjában a korábbihoz képest meglehetősen eltérően módosult. A lakáshiteleknél például a változás iránya a lejárati időtől függően alakult. A változó kamatozású kölcsönök átlagkamata 174 bázisponttal csökkent, miközben az éven túli kamatfixálású konstrukciók esetében 31 bázispontos kamatemelkedés következett be. A fogyasztási hiteleknél a kamatszint mérséklődése mellett a hiteldíj (a kölcsön összes terhét kifejező mutató) nőtt 76 bázisponttal.
Májusban folytatódott a lakosság eladósodottságának növekedése, fogyasztási és egyéb kölcsönre 45,4 milliárd, lakáshitelre viszont még az előző havinál is kevesebb, összesen 18,9 milliárd forint szerződést kötöttek. A magánszemélyek betétlekötési szerződéseinek új értéke több mint 57 milliárddal lett kevesebb az előző havinál.
Az állományi (ez a már folyósított és még nem törlesztett összeget jelenti) adatokból kitűnik, hogy a devizakölcsönök összes hitelen belüli aránya egy év alatt megkétszereződött, bár így is mindössze 5,5 százalékot tesz ki. Májusban egyébként a bankok 143,7 milliárd forint értékű devizahitelt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest húszmilliárdos növekmény.
