Kérdéses, hogy az uniós pénzügyminisztereket tömörítő tanács, az Ecofin megelégszik-e a múlt hónapban benyújtott magyar konvergencia programban lefektetett évi fél százalékos államháztartási hiánycsökkentéssel - hangzott el tegnap a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetésén. Az ECOFIN, az Európai Bizottság tegnapi, - egyelőre ismeretlen - ajánlása alapján július 5-én tárgyalja és dönt a költségvetési egyenlegek ügyében. Korábbi hasonló, 4 százalék feletti deficit esetén évente 1 százalékpontos csökkentést várt el a tanács.
A jegybanki szakértők szerint a 3 százaléknál magasabb áht-hiánnyal rendelkező országok közül csak Magyarország halasztja 2006 utánra a konszolidációt, a 3 százalékos GDP arányos áht hiányt. A szakértők szerint az idei 4,6 százalékos deficitcél nagyon nehezen teljesíthető, így az is nehezen képzelhető el, hogy további beavatkozás nélkül tovább mérsékelhető a hiány. A szakértők szerint most, a gazdasági fellendülés idején kell gyorsítani a hiány csökkentését. Túlzott hiány esetén az Ecofin automatikusan elindítja az ilyenkor szokásos eljárást, így a július 5-én nyilvánosságra kerülő Ecofin-döntés várhatóan tartalmazza az eljárás részleteit.
A májusban nyilvánosságra hozott konvergencia programot elemzők pozitívan fogadták és teljesíthetőnek vélték. A program két menetrendet tartalmazott, az alapverzió szerint Magyarország 2010-ben csatakozhat az eurózónához. Az optimistább – nem sokat hangsúlyozott – verzió szerint akár már 2009-től fizethetünk euróval. Az előbbi esetben 2008-ra teljesülnek az EMU-konvergenciafeltételek, míg utóbbi esetben már 2007-re megvalósulnak a maastrichti kritériumok. Ehhez viszont a gazdaság nagy nekilendülésére, optimistább esetben 5-5,5 százalékos GDP növekedéssel kell számolni, az áht hiánya pedig 2008-ra 2,7 százalék körül alakul. A növekedés egyik forrása a csökkenő állami kiadások lesznek: 4 év alatt 2 ezer milliárd forinttal csökkentenék az állami újraelosztás mértékét. A takarékos állam kevesebb adóbevételt is igényel, a tervek szerint azzal, hogy a GDP jelenlegi 39 százalékáról 37 százalékra csökken az adóbevétel, 1000-1200 milliárd forint többletjövedelmet hagynak az adófizetőknél.
