- Milyenek az általános tapasztalatok a magyar cégek litvániai jelenlétével kapcsolatban?
- A litván cégek általában keveset tudnak a modern Magyarországról, mert a kilencvenes évek elején gazdasági kapcsolataink visszaszorultak a volt szovjet tagállamokkal. Azok, akik még nem találkoztak magyar vállalkozásokkal, többnyire úgy vélik, hogy a minőségi magyar termékek ára a litvánok számára megfizethetetlenül magas. Ezzel a tévhittel számos esetben találkozhatunk feldolgozott magyar termékek, gépek, berendezések, műszerek, elektronikai termékek exportja során.
- Hány magyar cég jelentkezett önöknél az utóbbi időben?
- Az idén az első hat hónapban 61 exportcélú, 10 importcélú és egy befektetési megkeresés érkezett a vilniusi kirendeltségre. Az üzleti érdeklődések zöme a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból, kisebb részben a feldolgozóiparból - járműipar, elektrotechnika, világítástechnika - került ki.
- Milyen típusú üzletek jönnek létre Litvániában?
- A gazdasági kapcsolatokban egyelőre az ad hoc vagy a keretmegállapodás alapján létrejött szállítási szerződések dominálnak. Emellett multinacionális cégek több magyarországi leányvállalata folyamatos beszállító a litván piacra. Főként különféle fogyasztási cikkeket, híradástechnikai termékeket szállítanak Litvániába. Örvendetes, hogy kezdeményezésünkre az utóbbi időben elmozdulás tapasztalható a termelési kooperációk irányában is. Így például cégek érdeklődnek a litvániai termálvíz kutatása, nyomdakötészeti gépek litvániai gyártása, műanyaghulladék újrahasznosítása iránt. Litván részről továbbra is érdeklődnek a magyar működőtőke iránt, annak ellenére, hogy magyar oldalról - a nagy távolság miatt - elenyésző a litvániai tőkekihelyezés iránti érdeklődés.
- Mit tesz a vilniusi kirendeltség, hogy fellendítse a kétoldalú kapcsolatokat?
- A vilniusi iroda gyakorlatilag komplex üzleti, jogi, kereskedelemtechnikai információt és napi gyakorlati segítséget nyújt az érdeklődő magyar és litván cégeknek egyaránt, ami a kapcsolatok felvételéhez, kiépítéséhez elengedhetetlen, kezdve a célzott partnerkereséssel, jogi tanácsadással, a viszonylati útmutatókkal és az irodai és tolmácsszolgálattal bezárólag. Mindezt mindhárom balti ország vonatkozásában. Számos litvániai rendezvényen általános országimázs-propagandát is kifejtünk. Irodánk nyitva áll az érdeklődő magyar és litván cégek előtt, mert tapasztalataink szerint a sikeres litván exportőr előbb-utóbb importálni is szeretne Magyarországról.
- Mit javasolnak, hogyan tudnának a magyar cégek betörni a régió piacára?
- Litvánia méreteinél fogva, illetve a kiváló magyar-litván történelmi és kulturális hagyományok miatt alkalmas a magyar kis- és középvállalatokkal való szorosabb és tartalmas gazdasági együttműködésre, amelynek piaca sok esetben ugródeszkát jelenthet a balti, illetve a FÁK-piacok meghódítására. A magyar vállalkozásoknak litvániai logisztikai bázis kialakítását javasoljuk, lehetőleg azonos profilú helyi partner bevonásával. Különösen fontos lenne, hogy magyar cégek termelési célú együttműködést is kialakítsanak Litvániában, a magyar know-how, technikai transzfer, tőkekihelyezés mellett a relatíve még mindig olcsó, de szakképzett litván munkaerő bevonásával. Ezért a vilniusi iroda feladatait a jövőben úgy alakítjuk, hogy a hagyományos kereskedelemfejlesztésről a tőkekihelyezési kapcsolatok fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.
- Mennyi idő alatt kerülnek tető alá az üzletek?
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első kapcsolatfelvételtől számítva az első üzletkötésig nem ritka a 6-12 hónapos átfutás. A magyar cégeknek rendkívül kitartónak kell lenniük a piaci túlkínálat miatt, és a személyes kapcsolatfelvétel szinte elengedhetetlen a sikerhez. A vilniusi Magyar Nagykövetség és az ITDH Kereskedelmi Szolgálat közösen sokat tett az utóbbi időben meghirdetett nagyobb litván önkormányzati tömegközlekedési tendereken történő sikeres magyar részvétel ügyében.
