Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A devizaalapú hitelek térnyerésében rejlő kockázatokra hívta fel a figyelmet tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács állásfoglalásának nagy része ezzel a problémával foglalkozik. A közlemény szerint a bankrendszer stabil. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy vállalati és a háztartási kereslet növelte a banki portfóliókban a devizahitelek arányát, miközben utóbbi hitelfelvevők esetében viszonylag alacsony a megtakarítási hajlam. A kockázatokat növeli a jegybank szerint, hogy a hiteltermékeknél a forint- és devizaalapú hitelkonstrukciók között fennálló kamatkülönbözet miatt a devizaalapúak további térnyerése prognosztizálható, az árfolyam- és kamatkockázatot pedig teljes egészében az ügyfél viseli.
A devizahitelben rejlő buktatókkal kevesen vannak tisztában. Vizsgálódásunkból kiderül például, hogy a devizahitelt felvevők tartozása a szerződés aláírásának pillanatában megnő, mivel a bankok a kölcsön folyósításakor devizavételi, a törlesztéskor viszont ennél magasabb devizaeladási árfolyamot alkalmaznak. Tízmillió forintnál az így keletkező plusz teher 300 ezer forint is lehet. Az adósok kockázatát a piaci árfolyammozgás mellett a későbbiekben növeli az is, hogy a bankok többnyire mind a kamatokat, mind pedig az általuk az elszámolásnál alkalmazott árfolyamokat szabadon változtathatják.
A hitelfelvevők érdekvédelmét erősíthetné a pénzügyi ombudsman intézményének létrehozása, amiről egy tegnapi konferencián mint lehetőségről beszélt a PSZÁF munkatársa. Varga István főosztályvezető mindazonáltal úgy látja, hogy a bankrendszer elleni támadások nem voltak megalapozottak a jelzálog-hitelezésben alkalmazott opciós vételi jog kapcsán.
A monetáris tanács állásfoglalásának apropója a kamatdöntés volt, melynek értelmében maradt a 11,50 százalékos kamat. A tanácstagok a jelenlegi kamatszinttel tartják elérhetőnek a 2005-ös inflációs célkitűzést. A további vágás feltétele a hosszú távú piaci megítélés javulása és a fiskális konszolidáció folytatódása. A döntés után a forint kissé erősödött az euróval szemben; a forgalom továbbra is mérsékelt maradt.
Részletek a 3., a 4. és a 7. oldalon
