Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közvélemény-kutatók szerint az európai parlamenti voksoláson a két nagy párt között döntetlen körüli eredmény várható, a mérleg nyelvét – a 2002-es választásokhoz hasonlóan – az SZDSZ és az MDF szereplése jelentheti. Komoly bizonytalanságot jelent, hogy hányan mennek el voksolni. Alacsony (40 százalék) körüli részvétel valószínűleg az MSZP-nek kedvez, míg a magas (50 százalék körüli) szavazási kedv a Fidesznek lehet előnyös. A választási törvény előírása szerint a választást megelőző 8 napban nem szabad választási közvélemény-kutatást nyilvánosságra hozni, ezért a június 13-i voksolás kimenetelére vonatkozó prognózisokat még ma szabad közölni.
A Tárki utolsó felmérése szerint az utóbbi egy hónapban viszonylag jelentősen nőtt az MSZP és csökkent a Fidesz szavazótábora. A Fidesz-szavazók körében jelentős elbizonytalanodás figyelhető meg, így a teljes népességen belül három százalékpontra csökkent a párt előnye, míg a biztos szavazó pártválasztók között az MSZP vezet. Így 45 százalékos részvételnél a 11-11 mandátumos megoszlás várható, míg a két kis párt 1-1 helyhez juthat.
A Medián úgy vélte – a HVG-ben közzétett, moratórium előtti utolsó felmérése szerint –, hogy csupán három párt jelöltje küldhet képviselőt Strasbourgba, mivel az MDF lemarad a versenyfutásban. A két nagy közül az MSZP 10, míg a Fidesz 12 helyhez juthat – véli a Medián.
A Gallup kutatása szerint az utóbbi tíz nap alatt módosultak a mandátumesélyek. A kampány hatására a szavazási hajlandóság módosult, miközben minden tizedik biztos szavazó pártpreferenciája még most is ismeretlen. A Gallup szerint – 43 százalékos részvétel mellett – az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók aránya alapján a Fidesz 13, az MSZP 9, az SZDSZ pedig 2 mandátumhoz jutna.
