Az államháztartási reform a 90-es évek közepén a nyugdíjreformmal kezdődött, a kormány az egészségügy átalakításával folytatja – jelentette ki Kökény Mihály szakminiszter a kabinet ülése után. A változtatások lényege az ellátásszervezők beépítése az egészségügyi rendszerbe, akiknek a feladata lesz, hogy „a jó gazda gondosságával” biztosítsák azt, és csak azt az ellátást, amire a betegnek szüksége van. Az első olvasatban elfogadott tervezetet a kormány nyáron társadalmi vitára bocsátja, ősszel a parlament elé terjeszti, és 2005 tavaszán léphet életbe. Az ellátásszervezők olyan társulások lesznek, melyeket az állam abban tesz érdekeltté, hogy eredményük jelentős részét visszaforgassák az ellátásba. Egészségügyi intézmények a jelenlegi tervek szerint nem lehetnek ellátásszervezők. Mivel az egészségügyre fordított közpénzek 40 százaléka jelenleg is magáncégekhez kerül, Kökény nem tart attól, hogy az új intézmények profitorientáltsága miatt aggályok vetődhetnének fel. A javaslat egyik legfontosabb része, hogy az ellátásszervezőknek induláskor többletforrást kell a rendszerbe vinniük. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke a NAPI Gazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy a reform koncepciója jelenlegi formájában nem elfogadható, és visszavonását kérte Kökény Mihálytól.
A kormány a lakosság eladósodása mérséklésének könnyítéséről is döntött. A lakáshitel-tartozások esetében az 1989 előtti hiteleknél bizonyos esetekben felfüggeszthetik a fizetési kötelezettséget. Ugyanakkor az adósság fedezeteként felfüggesztés esetén elidegenítési tilalmat jegyeztetnek be az állam javára. A közüzemi díjhátralékok ügyében a kormány támogatja a kártyás gáz- és áramfogyasztás-mérő készülékek elterjedését, illetve a támogatások igénybevételéhez az önrész eddig előírt 25 százalékos mértékét 10 százalékra csökkenti. Az adósságmérséklő programra a kormány 4 év alatt 4 milliárd forintot költ. Elsőként jövőre a 100 ezer forint alatti hiteltőke-tartozásokat támogatják. Az elengedett követelések a kormány tervei szerint adómentesek lesznek.
