Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mezőgazdasági földalapú támogatás az unió földet művelő, regisztrált cégeit és magánszemélyeit – nem tulajdonosait – megillető, a gazdasági tevékenység folytatását elősegítő, jövedelemkiegészítő szubvenció. Mértéke az EU-ban ma átszámítva hektáronként 70 ezer forint évente. Ebből a magyar termelők 2004-ben 25 százalékot, 17 500 forintot kapnak, a mérték azonban évenként nő. A kormány ráadásul az uniós részt további 30 százalékkal, 21 ezer forinttal kiegészítheti, így idén a földalapú támogatás összesen 38 500 forinttal indul hektáronként, míg tavaly 7000 forint volt a hektáronkénti szubvenció. Mivel jelenleg hektáronként 30-40 ezer forint jó éves nyereségnek számít, a termelők jövedelme megduplázódhat.
A többletjövedelem a termelőket jelenlegi területük bővítésében teszi érdekeltté – véli Fűr Zoltán, aki szerint ennek következtében duplájára nőnek a jelenlegi átlagos, hektáronkénti 10–12 ezer forintos éves földbérleti díjak. Ez azonban még mindig csak 70–90 eurót tesz ki, míg az unióban az átlagos bérlet 150–350 euró közötti. A duplázódó bérleti jövedelem mindenesetre – ami öt évnél hosszabb haszonbérlet esetén adómentes –, a földárak akár gyors megkétszereződését is maga után vonhatja. Annál is inkább, mivel a jelenlegi, a föld árára vetített 2-3 százalékos bérleti jövedelem reálkamatnak tekinthető, mivel a föld nem amortizálódik, s ára követi az inflációt. A 4–6 százalékos hozam már felkeltheti a pénzügyi befektetők érdeklődését is, a kereslet bővülése pedig ugyancsak az árak emelkedésével jár. A mai átlagos, hektáronként 400–450 ezer forintos árak így 2004–2006 között jelentősen emelkedhetnek, 2007-től pedig az új uniós költségvetési időszak hatásai lesznek befolyással a magyar földpiacra is.
