Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
E héten a kormány elé kerül az elektronikus közbeszerzésről szóló rendelet tervezete, amely megteremti az elektronikus piactér hátterét: egyes beszerzési cselekmények elektronikus támogatására ad lehetőséget - például a hirdetmények elektronikus közzététele, az ajánlatok bekérése és az elektronikus aláírás elfogadása.
Ám magára a lebonyolításra, az aukcióra nem. Az Európai Parlament az e-aukcióról, az eljárásokról és technikákról szóló irányelvet februárban fogadta el, bár ez még az EU hivatalos lapjában nem jelent meg. A jogszabály előkészítői: a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), az informatikai és az igazságügyi tárca közül az utóbbi - azzal az indokkal, hogy ez a terület még feltáratlan - ódzkodik az új uniós szabályozás magyarországi jogszabályba foglalásától. Pedig ez a közbeszerzési piac szereplőire ösztönzőleg hatna, figyelembe véve azt is, hogy a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó magyarországi nagyvállalatok (mint például a Mol Rt., Matáv Rt. és több gyógyszergyártó cég) évek óta, több termék beszerzésére is bonyolítanak le e-aukciót, így a beszállítóknak sem teljesen ismeretlen ez a terület.
A közbeszerzések elektronikus támogatásáról szóló rendeletet várhatóan e héten elfogadja a kormány, az aukció részletes szabályozására vonatkozó tervezet pedig a legkorábban júniusban készülhet el, így a rendszer csak 2005-től működhet. Az biztos, hogy a kormánynak e héten ki kell jelölnie az e-közbeszerzés működtetőjét, mivel ez koncessziós jog, s erre május 1-je, az új közbeszerzési törvény (kbt.) hatálybalépése után közbeszerzési pályázatot kellene kiírni. A tervezet szerint a rendszer működtetője a MeH tulajdonában lévő Kopint-Datorg Rt. lesz, amely az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG), ennek részeként a lakossági szolgáltatásokat tartalmazó kormányzati portált és a magyarország.hu-t is működteti.
A kormánynak e héten a központosított közbeszerzésre vonatkozó rendeletet is el kell fogadnia, mivel e nélkül május 1-je után ez a terület szabályozatlan lenne. A központi költségvetési szervek beszerzéseinek szabályozásában nem várható az eddigiekhez képest jelentős változás. A beszerzések lebonyolítója továbbra is a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF, korábbi nevén a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága) lesz. A központosított közbeszerzés alanyi és tárgyi hatálya nem változik lényegesen, csupán annyiban, hogy a felsőoktatási intézmények kikerülnek a rendszerből, valamint új kiemelt termékként bekerül a légi közlekedés és bővül az informatikai termékek köre. A tervezet a központi beszerzések elektronikus lebonyolítását ajánlja, így miután üzembe lépett, az e-rendszer első alkalmazója a KSZF lenne.
