Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar termálvízkincs a leggazdagabbak közé tartozik a világon, Franciaországhoz, Olaszországhoz, Izlandhoz és Japánhoz mérhető a 30 Celsius foknál magasabb hőmérsékletű vízkészlet. Magyarország több mint háromnegyedén feltárható ilyen hévíz, általában 0–2,5 kilométer mélyen, helyenként még mélyebben található. A szakértők becslése szerint naponta 250 ezer köbméter termálvizet termelnek ki a magyarországi kutak, ez a mennyiség a továbbiakban jelentősen már nem növelhető – véli Liebe Pál, a Vituki Rt. hidrológiai intézetének igazgatója. Balneológiai (gyógyvízzel végzett gyógyterápia) célokra – a megfelelő vizsgálatok elvégzése mellett – a korlátozott mennyiségekkel rendelkező helyeken is lehet új kutat nyitni, ám egyéb, elsősorban energetikai célból csak akkor, ha a visszapótlás megoldott. Elsősorban vízgazdálkodási és környezetvédelmi okok miatt nem növelhető már Magyarországon (főleg Budapesten) a kitermelt termálvíz mennyisége. Ma már Budapesten a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet nem engedélyezi új kutak nyitását, csak az úgynevezett mellékfúrásos vagy felújításos kutakat a meglévők ideiglenes vagy végleges pótlására.
A Magyarországon eddig feltárt csaknem 1300 kútból, 840 üzemel, közülük mintegy háromszáz szolgál fürdési célokat. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság eddig 164 kút vizét minősítette gyógyhatásúnak, ennek feltétele, hogy a termálvízben lévő oldott alkotórészek mennyisége meghaladja a gyógyászati tapasztalatokkal bizonyított értéket. A gyógyhely minősítést 13 nyerte el, ami azt jelenti, hogy ezekben komplex gyógyturisztikai szolgáltatásokat lehet igénybe venni, valamint a gyógyulást a fürdő kedvező földrajzi elhelyezkedése, környezete is elősegíti.
A magyarországi gyógyvizek elsősorban mozgásszervi és bőr megbetegedések, nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek kezelésére, valamint ivókúraként számos emésztőrendszeri bántalom enyhítésére alkalmasak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tíz (alap) gyógyfürdő-szolgáltatás árához nyújt támogatást: a medencefürdő, kádfürdő, iszapkezelés, súlyfürdő, szénsavfürdő, gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti torna és a mozgásszervi betegek komplex gyógyfürdői ellátását biztosító nappali kórház költségének 85 százalékát, valamint a 18 év alattiak csoportos gyógyúszása esetén 100 százalékát. Ezeken kívül a beutaltak még 11 más fizikoterápiás kezelést (többek között masszázst, hideg-meleg vizes leöntéseket) választhatnak.
Az egészségturizmus fejlesztését az állam a Széchenyi terv keretében 2001–2003-ban 30,9 milliárd forinttal támogatta – derül ki a GKM összesítéséből. Összesen 92 fürdő- és gyógyintézmény, valamint 8 szálloda nyert el fürdő- és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére dotációt, amellyel 81,4 milliárdos beruházás valósulhat meg. A legtöbbet a nyugat-dunántúli régió (10,5 milliárd) nyerte el. A legnagyobb, több mint egymilliárdos támogatást a Thermál Hotel Visegrád kapta. A fürdők közül eddig 59 megnyílt, a többi várhatóan 2005-ig elkészül. A GKM előzetes számításai szerint a támogatott fejlesztések megvalósulásával a fürdők tervezett éves vendégforgalma 46 százalékkal, 15 millióról 22 millióra növekszik. A tárca bizakodó, szakértői becslésekre hivatkozva lát esélyt arra, hogy 2004-ben a magyarországi vendégéjszakák 25–30 százalékát – a gyógy- és wellness-szállodák révén – az egészségturizmus adja.
A GKM az idén gyógy- és termálfürdők fejlesztéseire mindössze 400 millió forint támogatási keretet különített el. E két gyógyfürdős kiíráson kívül még egy a minisztérium által és két, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által kiírt, uniós–magyar finanszírozású turisztikai pályázaton csippenthetnek le támogatásokat az egészségturisztikai vállalkozások.
A KSH adatai szerint Magyarországon a múlt év végén 816 szálloda működött, ezek közül 48 volt gyógyszálló. (Az egészségügyi miniszter tavaly novemberi rendeletében meghatározott wellness-szálloda jelenleg 33 működik.) A gyógyszállók a magyarországi hotelek szobakapacitásának 15, a férőhely-kapacitásának 14 százalékát teszik ki. Hat Budapesten, 12 pedig a Balaton környékén működik. A KSH adatai szerint 2003-ban a gyógyszállókban egy-egy külföldi átlagosan öt éjszakát töltött, míg a magyarok csupán hármat. A szállodákban tavaly 4,04 millió turista szállt meg, közülük gyógyszállóban 529 ezren. Ezek 65 százaléka külföldi volt, a legtöbben németek, osztrákok és svájciak. A magyarországi gyógyszállók 13 milliárd forint szállásdíjbevételt könyvelhettek el, ez – az inflációtól elmaradva – csupán négyszázalékos növekedés. Ez az összes szállodabevétel 18 százaléka volt tavaly. A külföldiek 10, míg a magyarok 3 milliárd forintot fizettek ki a szállásért. A gyógyszállók szobáinak egy működési napjára jutó szállásdíja 6040 forint volt, míg a magyarországi hotelek átlaga csupán 4993 forint volt; az előbbi négy-, az utóbbi egyszázalékos csökkenés 2002-höz képest.
A magyarországi fürdőfejlesztések jövője a továbbiakban a specializálódás lehet. A gyógyfürdők más-más problémára adhatnak gyógyírt, egyre nagyobb az igény a wellness-szolgáltatásokra és más kiegészítő, üdülési programokra, valamint a családi élményfürdőkre.
