BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bizonytalan praxisok

2004. április 21. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Folyamatosan csökken a háziorvosok száma: míg 1995–2000 között 207-tel gyarapodott a háziorvosok köre, addig az elmúlt három évben huszonhattal csökkent. Bár jelenleg még finanszírozhatóak a praxisok, az elmúlt években dinamikusabban növekedtek a költségek, mint a támogatás összege.
A praxisok között hatalmas különbségek vannak, részben a bejelentettek száma, részben az ellátottak életkora miatt. A kisebb körzetekben 1200–1300, a nagyobbakban 2000–2500 fő körül van az ellátottak száma, ám akad olyan, ahol csak néhány száz páciens tartozik egy orvoshoz. A másik ismérv alapján a praxis lehet homogén és vegyes, az utóbbi esetén az orvos 18 év alattiakat is ellát. (Ezek az adatok határozzák meg az úgynevezett területi pótlékot.)
Mindezek miatt nem lehet átlagos finanszírozási összeget számolni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) havi apanázsa függ a bejelentett, ellátott lakosok számától, életkoruktól, a körzet lakosságának nagyságától. Magyarországon jelenleg 6850 háziorvosi praxis működik, ebből 6400-nak kötelező területi ellátást kell biztosítania, 450-nek azonban nincs ilyen ellátási kötelezettsége. Utóbbiakban elsősorban magánpraxist tartanak fenn. Az OEP adatai szerint jelenleg 125 háziorvosi körzet működik saját orvos nélkül. A praxisok száma nagyjából megegyezik a háziorvosok számával.
Az OEP havonta ellátottanként átlagosan 600 forintot ad praxisfinanszírozásra. Ez a fix díjból, a területi pótlékból és az ügyeleti díjból adódik össze. Ezenkívül finanszírozzák az eseti ellátásokat és az ügyeleti szolgálatot is. Eszköz- és ingatlantámogatásra átlag 18 ezer forint jut havonta praxisonként. Azok az orvosok, akik átvállalták az önkormányzatoktól az eszközök karbantartását, havi 25 ezer forintot kapnak. További 25 ezer forintra jogosultak havonta azok, akik nagyobb műszert – például EKG-t – vásárolnak, amíg a gép törlesztőrészleteit fizetik.
E bevételekből kell állni a közüzemi költségeket, a személyzet bérét, ebből kell pótolni a felhasznált anyagokat. Jelenleg a legnagyobb bizonytalanságot a bérleti díjak jelentik. Korábban a jogszabályok biztosították, hogy a rendelőket az orvosok ingyen használhassák, ám a tavaly nyáron elfogadott – igaz, decemberben az alkotmánybíróság döntése nyomán hatályát vesztett – kórháztörvény ezt megszüntette. Így nem tisztázott, hogyan lehet a bérleti díjakat befizetni és beszedni.

Molnár Barbara
Molnár Barbara

Ez is érdekelhet