Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyugdíjpénztárakat, illetve az egészségpénztárakat érintő jogszabályok módosítására készül a pénzügyminisztérium; az előkészítés szakaszában levő változtatásokat a tervek szerint egy hét múlva véglegesítik, s a javaslatok még ebben a hónapban a parlament elé kerülhetnek. Az egyik jogszabály-módosítási javaslat meghatározza, hogy az uniós csatlakozást követően kik és milyen feltételek mellett lesznek kötelezettek, illetve jogosultak magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteni. A május elsején hatályba lépő rendelkezés szerint annak kell belépnie, aki első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát Magyarországon létesíti. A magyar magánnyugdíjrendszerből azokat sem zárják ki, akik itteni munkavállalásuk előtt más államban már voltak biztosítottak, nekik három hónap alatt kell dönteniük a váltásról. A vegyes nyugdíjrendszerhez való csatlakozást valószínűleg a jogviszonyra vonatkozó igazoláshoz kötik.
A módosítások másik részét az egészségpénztárakkal kapcsolatos, még tavaly december végén hozott – a szakma szerint több sebből is vérző – rendelkezés megváltoztatása jelenti. A június 1-jével életbe lépő rendelet hatályos szövege nagyon szűk körben (gyógy-, illetve wellness szálló) határozza meg a pénztári szolgáltatásként igénybe vehető üdülési szolgáltatásokat. A javasolt módosítás viszont bevezeti az egészségügyi üdülés fogalmát. Ennek alkalmazásával a jövőben minden olyan üdülési szolgáltatás elszámolható pénztári szolgáltatásként, amely az egészségpénztárral kötött szerződés alapján a tagnak, illetve közeli hozzátartozóinak egészségügyi ellátást nyújt.
Az igénybe vehető üdülési szolgáltatások naptári évenként és egészségszámlánként megállapított 150 ezer forintos összeghatára – csakúgy, mint a sporteszközök esetén a 70 ezer forintos összeghatár – fennmarad. A javasolt módosítás azonban egyértelművé teszi, hogy 2004-ben ezt az összeghatárt – a május 31. utáni kötelező alkalmazásból adódó bonyodalmak elkerülése érdekében – még nem kell alkalmazni. Eltörölnék viszont azt a gyakorlatban csak nagyon bonyolultan alkalmazható és ellenőrizhető rendelkezést, amelynek értelmében üdülési szolgáltatások és sportszervásárlás csak az egyéni egészségszámla egyenlegének 50 százalékos mértékéig vehetők igénybe.
Módosulnak egyes szolgáltatások esetén a kötelező orvosi javaslatra vonatkozó szabályok is. A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy vényköteles gyógyászati segédeszköz megvásárlása esetén a pénztárnak nem kell az orvosi indikáció dokumentumait nyilvántartani. További enyhítés, hogy megszűnik a tápszerek igénybevételéhez szükséges orvosi indikációra vonatkozó előírás. Az optikai eszközök felírásának gyakorlatához igazodó változás szerint a jövőben a látás javítását szolgáló eszközök (például szemüveg, kontaktlencse) vásárlása akkor is elszámolható egészségpénztári szolgáltatásként, ha azokat nem orvos, hanem működési engedéllyel rendelkező szakképzett optometrista írja fel.
