BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Gyógyszerügyben optimista a kormány

A paralel gyógyszer-kereskedelem megjelenésének nincs alapja – jelentette ki a pénzügyminiszter –, ezért erre egyelőre semmilyen szabályozás nem készül. Mindeközben egyre élesedik a gyógyszerárharc, a szakminiszter állítja, a gyártók tagadják, hogy megkezdődtek a tárgyalások.

2004. április 12. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A gyógyszergyártók és -nagykereskedők egyetértenek abban, hogy a májusi uniós csatlakozást követően nagy a veszélye a paralel kereskedelem kialakulásának Magyarországon, ami gyógyszerhiányt is okozhat. Úgy tűnik azonban, sem az egészségügyi, sem a pénzügyminiszter nem tart a jelenségtől, illetve hatásaitól. Draskovics Tibor szerint e jelenségnek nincs alapja – a pénzügyminiszter ezt pénteki, a gyógyszerellátás kapcsán tartott tájékoztatóján mondta. A szabad áruforgalom miatt az EU sem adhat semmilyen szabályozást, ám az árkiegyenlítések és egyes speciális mechanizmusok gátolhatják a paralel kereskedők tevékenységét. Ezek a kereskedők a tagországok közötti gyógyszer-árkülönbségeket használják ki: a „legolcsóbb” országokban felvásárolják a terméket, átcsomagolják, majd értékesítik a magasabb árkategóriájú országokban. A magyar gyógyszerárszint pedig jóval alacsonyabb az uniósnál, mivel itthon csak akkor kerülhet új gyógyszer forgalomba, ha az árszintje alacsonyabb, mint a többi tagországban. Ráadásul Draskovics is jelezte a kormány azon szándékát, hogy a gyógyszerek végleg hatósági áras termékké váljanak, ami továbbra is nyomott árat jelentene. Az áprilisi „befagyasztás” a termelői árakat csökkentette 15 százalékkal, míg az új ártörvény keretében a fogysztói árak felső határát határoznák meg. A pénzügyminiszter szerint a gyártók nem vonulnak ki a magyar piacról, hiszen nem a bővülő piac, hanem a jól képzett kutatói bázis és a megfelelő szakmai bázis miatt települtek Magyarországra, ezek pedig változatlanok. Ezért az április eleji árbefagyasztás azokat a kereskedőket és importőröket érinti, akik nem voltak készek együttműködni a betegek terheinek csökkentéséért. A pénteki tájékoztatón, Gál J. Zoltán elmondta, hogy Magyarországon évente mintegy 2500 tonna gyógyszer kerül a szemétbe, ami 35-36 milliárd forint felesleges kiadást jelent. A beteg-orvos találkozások 75 százaléka receptírással végződik, ám a kiváltott medicinák 20 százalékát nem veszik be a betegek. Ezért szükséges újra szabályozni a gyógyszerpiacot.
Kökény Mihály szerint a tárca egységes feltételek mellett, de külön-külön ül le a gyártókkal tárgyalni. Ezzel együtt a patikusok és a gyártók bevonásával a tárca új, a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló szabályokat összefoglaló törvény előkészítést kezdte meg, amelyet várhatóan az őszi ülésszak elején tárgyalhat az Országgyűlés. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke viszont cáfolta ezt. Az egységes feltételeket publikálni kellene, ám mi ilyenről nem tudunk, sőt arról sem, hogy megkezdődtek volna a tárgyalások – mondta Székely a NAPI Gazdaságnak.

Molnár Barbara
Molnár Barbara

Ez is érdekelhet