Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A negyedik negyedévben az első közléshez képest 0,1 százalékkal gyorsabb, 3,6 százalékos növekedésről számolt be a KSH a pénteken közzétett második közlésben. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 3,15 százalék volt (NAPI Gazdaság, 2004. március 2., 1-3. oldal és március 3., 1-3. oldal), a Reutersé pedig 3,12 százalék. A KSH az év egészére vonatkozó 2,9 százalékos, első közlésbeli adatán nem változtatott - lapunk konszenzusa 2,787 százalék volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2003 utolsó negyedévében a növekedés 1,0 százalék volt az előző negyedévhez képest.
A statisztikusok szerint a gazdaság tovább élénkült, ehhez termelési oldalról elsősorban az ipar teljesítményének gyorsuló növekedése járult hozzá. A tavalyi utolsó negyedévben az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami elsősorban az ipar bővülő teljesítményéből adódott. Az iparon belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke az átlagosnál gyorsabban, 6,7 százalékkal nőtt. Az építőipar 4,2 százalékos növekedést, a mezőgazdaság 4,8 százalékos visszaesést mutatott 2003 IV. negyedévében. Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 2003-ban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva 3,0 százalékkal bővült a negyedik negyedévben. Valamennyi szolgáltatási ágazatban növekedés volt. A szolgáltatások ágazatai együttesen 3,4 százalékos növekedést értek el 2003-ban a 2002-es évhez viszonyítva.
A negyedévében lassult a háztartások fogyasztási kiadásainak korábbi dinamikus növekedése, az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,2 százalékkal bővült, összhangban a reálkereset növekedésének csökkenő ütemével (aminek az I. negyedévi 14 százalékos növekedési üteme a IV. negyedévben 3 százalék alá csökkent) és a háztartások megtakarítási hajlandóságával, ami az első három negyedév csökkenése után pozitív változást mutat.
Tavaly a háztartások fogyasztási kiadása a 2002. évi kiugróan magas, 10,3 százalékos növekedés után mérséklődött, és az előzetes adatok szerint 7,6 százalékkal emelkedett. Elemzők egyetértenek abban, hogy ez mindenképpen a GDP növekedésének egészségesebb szerkezete felé mutat. A fogyasztás növekedésének tartóssá váló - és a GDP bővülésétől 1-2 százalékkal elmaradó ütemű - mérséklődése hozzájárulhat az infláció mérséklődéséhez, valamint a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenéséhez is. A fogyasztás tavalyi növekedésének mértéke azt mutatja, hogy a gazdaság némiképp túlfűtött volt.
