Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A folyó fizetési mérleg számításában formálisan január elején életbe lépett változások alaposan megdobják a deficit nagyságát. Az emiatti korrekciót a jegybank 1995-ig visszamenőleg is elvégzi és várhatóan szerdán publikálja. A NAPI Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők 1,1 és 1,6 milliárd euró közé várják a tavalyi hiánynak a visszaforgatott jövedelmek beszámítása miatti növekedését.
A jegybank által előre jelzett tendenciák szerint a GDP 1,5–2,0 százalék közé várható a visszaforgatott profit mértéke, ám a külföldi tőke viselkedése nem könnyen kalkulálható – véli Kovács György, a Budapest Economics makroelemzője. Valószínűleg a multinacionális vállalkozások tavaly – a korábbi évekhez hasonló jövedelmezőség mellett – a szokottnál kevesebb profitot repatriáltak. Az elemzők által legmagasabb várt reinvesztált értékkel számolva a tavalyi folyó deficit 5,8 milliárd eurót tett ki – a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 6,1 milliárd euróra becsülte ezt az értéket.
A várakozások szerint tehát a tavaly visszaforgatott tőke hozzávetőleg akkora, mint a más formában – részvény és egyéb tulajdonosi részesedés – érkezett tőkeimport, amely 2003-ban 1,49 milliárd eurót tett ki. A Gazdasági Minisztérium egy korábbi elemzése szerint a reinvesztíció 1995 és 1999 között stabilan nőtt (1999-ben 1,871 milliárd euró volt), ezután több mint 700 millió euróval visszaesett, s azóta 1,14 és 1,27 milliárd euró között mozgott. Amennyiben tehát a piaci várakozások felsőbb értéke bejönne, úgy tavaly számottevően nőhetett a befektetett (visszaforgatott) jövedelem.
A pénzügyi tárca és a jegybank korábbi megállapodása szerint januártól a visszaforgatott profitot is figyelembe veszi a folyó fizetési mérleg számításakor. Így a visszaforgatott profit értéke a folyó mérleg egyenlegét rontja, a tőkemérleget viszont javítja. A módszertan előnye, hogy segítségével nő a tőkebeáramlás. Hátránya viszont, hogy a folyó mérleg látszólag növekvő hiánya átmenetileg megzavarhatja a piacokat. Szakértői vélemények szerint a módszertani változást „a külföldiek értik”. Mások szerint azonban nem zárható ki, hogy átmenetileg akár nőhet is a Magyarországgal szemben elvárt kamatprémium.
