Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
ä B. Varga Judit
Februárban a lakosság a januárinál több lakáshitelt vett fel - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett adataiból. A szigorítás dacára idén az első két hónapban magasabb volt a lakáshitelekre kötött szerződések összege a tavalyinál. Persze még mindig létezik az áthúzódó hatás (decemberben az állami támogatás megnyirbálásának életbelépése előtt zúdultak be a bankokhoz a hitelkérelmek, amelyeknél a szerződéskötés átfutási ideje több hónap is lehet).
A magánszemélyek eladósodási kedvének megítélésénél érdemes figyelni arra is, hogy a fogyasztási hiteleknél mindkét idei hónap adata egyértelműen alulmúlja az előző év azonos időszakáét. A háztartások közben ugyan 35,7 milliárd forinttal kevesebb betétet helyeztek el februárban az előző havinál, de a folyószámlán, illetve lekötve tartott lakossági forintok összege még így is pontosan 200 milliárddal haladta meg a 2003. februári értéket.
Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy a bankok ismét növelték az alkalmazott kamatkülönbözetet (marzs). A magánszemélyek fogyasztási hitelei és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlábai közötti különbség, amely a decemberi 12,3 százalékpontról januárban 11,64 százalékpontra csökkent, februárban 14,16 százalékpontra hízott. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetén a marzs szintén nőtt, de 2,5 százalékpont alatt maradt. A cégek bankban (folyószámlán és lekötve) tartott pénze közben csökkent ugyan, de az adatok szerint a hitelfelvételi kedvük továbbra sem igazán jött meg.
