Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés hétfőn döntött a jegybanktörvény módosításáról szóló javaslat sürgős tárgyalásáról, amelynek elfogadása esetén jelentősen változhatnak az MNB és a költségvetés közötti hitelezés szabályai – derül ki a tervezetből. Az EU-csatlakozás miatt immár sokadik fázisban módosítandó jegybanktörvény (NAPI Gazdaság, 2003. december 30.) megváltoztatásánál már figyelembe veszik az Európai Központi Bank által javasolt módosításokat is. A tervezet a jegybank gazdasági függetlenségét erősítendő 10 milliárd forintban rögzítené annak alaptőkéjét. Az egyik legnagyobb horderejű rendelkezés a költségvetés és a jegybank közötti hiteleket érinti: itt a beterjesztő kormány azt szeretné elérni, hogy a költségvetésnek egyes tartozásai után ne az alapkamatnak megfelelő mértéket (jelenleg 12,25 százalék), hanem a költségvetési törvényben meghatározott kamatot (6,78 százalék) kelljen fizetnie. A módosításokkal bővül az MNB mindenkori elnökének jogköre, amennyiben lehetősége lesz rendeletalkotásra, többek között a jegybanki alapkamat, illetve a kötelező tartalékráta mértékéről. Az igazság-ügyminiszternek véleményezési jogköre lehet egyes jegybanki rendeletekkel kapcsolatban, de kizárólag jogalkotási szakmai szempontokat mérlegelhet.
A rendkívüli pénzpiaci helyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást segítheti az az intézkedés, amely szerint megszűnik a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség a tartalékolási szabályok megváltoztatásakor. Erősödik a jegybank „felvigyázási” jogköre is a pénzügyi intézmények fölött, többek között a kockázati alapképzés vonatkozásában. Pontosítja mindemellett a javaslat az MNB szerepét a hamisítás elleni küzdelemben: a jegybanknak hangsúlyt kell helyeznie a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladataira. A módosított jegybanktörvény a kormány tervei szerint május elsején lép hatályba.
