Az elemzői várakozásokkal szemben a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hétfői ülésén - amelyen első ízben vett részt a két új tag, Hardy Ilona és Bihari Vilmos - ma reggeli hatállyal 25 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentették a jegybanki alapkamatlábat. Bár az elemzői konszenzusban ez nem tükröződött - a szakértők az első félévben nem vártak mérséklést -, a piac már beárazta a kis kamatcsökkentést. Ezzel együtt az elemzők többsége gesztusértékűnek tartja a mostani vágást, amelynek a 2005-ös inflációs cél szempontjából nincs különösebb jelentősége. Annyi azonban kiolvasható belőle, hogy az MNB számára immár nem minősül szitokszónak a monetáris lazítás. Ráadásul az utóbbi hetekben a vártnál jobbak voltak a makroadatok, az infláció viszont gyorsul, így ezek eredője lett ez a többek által is tipikusan langyos megoldásnak titulált lépés.
A jegybank próbál megfelelni a piaci történéseknek, és valamiféle piackövető magatartást tanúsítani, amelybe belefér az is, hogy nagyvonalúan értelmezi az inflációs célkövetést. A 2005-ös inflációs cél megvalósulásában azonban még mindig sok a bizonytalanság - véli Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. Megítélése szerint nem lehet kizárni, hogy a piac hosszabb kamatcsökkentési periódust áraz be, amelynek túlszaladás is lehet a vége. Mások nem számítanak komolyabb enyhítés beárazására.
Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető makroelemzője szerint várható volt, hogy ha megkezdődik az enyhítési folyamat, semmiképpen sem „dob nagyot” a jegybank, a beárazottnál kisebbet vág. A kamatmérséklés a kezdődő monetáris lazítás jele, ám ez nem néhány nagyobb csökkentéssel zajlik, hanem folyamatos 25-50 bázispontos „vagdosás” várható - véli Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Amennyiben tartósnak bizonyulnak a jelenleg pozitívnak tűnő makrofolyamatok, úgy a második félévben akár nagyobb - legfeljebb 100 bázispontos - csökkentés is összejöhet. Mások szerint viszont az MNB végig kis lépésekkel operál majd, hogy ezzel is hűtse az erősödő csökkentési várakozásokat. A lapunk által megkérdezett szakértők az eddigi 10,5-11,00 százalékos év végi kamatszintet 10 százalék körülire hozták le, sőt, egy számjegyű várakozás is felbukkant.
A jegybank szerint a kedvező konjunkturális elmozdulások a külső egyensúlyhiány csökkenésében is tükröződnek. Az importnál jobban gyorsuló export a folyó fizetési mérleg hiányát is fokozatosan csökkenti. Bár a lakossági fogyasztás bővülési üteme továbbra is magas, az MNB várakozásai szerint a lakossági megtakarítások fokozatosan emelkedhetnek a lakáspiaci változások és a hosszú távú jövedelemmel jobban összhangban álló fogyasztási pálya eredményeként.
