Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank változatlanul hagyja az alapkamatot - vélik egyöntetűen a lapunk által megkérdezett makroelemzők. Abban is egyetértenek a szakértők, hogy az év közepéig - extrém szituációktól eltekintve - a jegybank nem nyúl az alapkamathoz. A következő inflációs jelentést mindenképpen megvárják - vélekedik Samu János, a Concorde elemzője. Varga Lóránt, az Inter-Európa bank elemzője szerint emellett az államháztartás alakulását még jó néhány hónapig vizsgálná az MNB, mielőtt bármit is lépne. Az elemző szerint egyébként lehetne vágni, de a jegybank megnyilvánulásai azt sugallják, hogy nem lesz csökkentés. A kedvező mekroszámok mellett az infláció tartósan magas, ami ugyancsak nem a vágás mellett szól, és kulcskérdés lehet a csökkenés üteme. Más vélemények szerint a jegybank számára fontos a hitelesség, azaz amíg felfelé megy az infláció, semmiképpen nem mérsékli az alapkamatot.
Egy esetleges kamatcsökkentéshez egyébként a piacok is kételyekkel viszonyulnának, mivel nincs egységes álláspont a forint erősödésével kapcsolatban, jelesül, hogy a konvergenciabefektetőknek, avagy a forró tőkének köszönhető-e - vélekedik Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. A piac persze kikényszeríthet az első félév vége előtt is kamatvágást, ám ehhez 245 forint körülire kell(ene) gyengíteni az eurót.
A piaci várakozások szerint az év végére 10,5-11,0 százalékos lesz az alapkamat. A csökkentést a jegybank várhatóan 2-3 lépésben hajtja végre, sőt a többség úgy gondolja, hogy háromszor 50 bázispontos vágás lesz idén, az első legkorábban a második negyedév végére várható.
