Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank jelentősen megemelte mind az idei, mind a jövő év végi várakozását a fogyasztói árak növekedését illetően. A monetáris tanács tegnap a 2005. év végére várható inflációs előrejelzését 4,3 százalékra emelte, szemben a legutóbbi, 4,0 százalékos prognózissal, míg az idei előrejelzést a novemberben várt 5,9 százalékról 6,9 százalékra növelte. A jegybank pesszimista szcenárióban azonban 4,8 százalékos jövő év végi áremelkedést sem tart kizártnak. Az MNB állásfoglalása szerint a vártnál gyorsabban emelkedő bérköltségek, a forint árfolyamának gyengülése és a fogyasztás vártnál nagyobb mértékű bővülése is magyarázza az idei évi prognózis egy százalékpontos emelését.
Az éves átlagos árnövekedés 7,4 százalékra is rúghat az idén az MNB számításai szerint és jövőre sem csökken 4,7 százalék alá. Az év/év alapon számolt infláció nyáron tetőzhet, ekkor akár nyolc százalék fölé is mehet a fogyasztói árszínvonal növekedése. A testület a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 12,50 százalékos szintjét. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint a piacon visszafogottabbá váltak a meglévő kamatemelési várakozások, ami a forint árfolyamának a jelentés közzététele utáni erősödésében is megjelent. Mások szerint a forint 260,0-es eurókurzusig való erősödése annak szól, hogy a jegybank - az előrejelzés felfelé srófolásával - realistábban tekint a folyamatokra.
Jó kis kemény jelentést tett közzé a jegybank - vélekedett lapunknak az egyik elemző. A Monetáris Tanács ugyanis nyomatékosan hivatkozik arra, hogy a 2005. év végi 4 százalékos inflációs cél szigorú monetáris politika és a fiskális konszolidáció folytatódása mellett, illetve az inflációs várakozások mérséklődése esetén érhető el. A jelentésből mindenestre az is kiolvasható, hogy az MNB kifejezetten tart az inflációs várakozások felerősödésétől, s attól is, hogy a piaci szereplők nem egyszeri sokként élik meg az év eleji áremelkedéseket, hanem beárazzák, ami egész évre hat. A bérek alakulása jelentős kockázatokat hordoz az infláció szempontjából, hiszen a bérnövekedés ütemének mérséklését a munkaerőpiac szűkössége mellett kell elérni. A jegybank az inflációs várakozások fennmaradása esetén nem hezitál a kamatemelést illetően. Trippon Mariann, a CIB makroelemzője is úgy vélekedik, hogy a felfelé mutató kockázatok erősebbek. Hasonlóan vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír szakértője is, aki szerint mindezzel együtt nem valószínű a közeli kamatemelés.
A Monetáris Tanács nagyra értékeli a kormányzat erőfeszítéseit, hogy az államháztartás hiányát 4,6 százalékra szorítsa le. Az eddig bejelentett intézkedések ebbe az irányba mutatnak, mindazonáltal a jegybank ESA szerinti várakozása 5,3 százalék, ami azért az elemzők szerint elég zord.
