Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió egyik alappillére az áruk szabad áramlása: ha a tagországokban árkülönbségek vannak, akkor a kereskedő vagy az egyén ott veszi meg a terméket, ahol az a legolcsóbb. Csakhogy a gyógyszer esetében ennél többről van szó, hiszen azt orvos írja fel, állami támogatás jár hozzá. A paralel kereskedők az árkülönbségeket használják ki. A folyamat a következő: általában a nagy gyógyszergyárak egy-két tagországban működő gyárukból látják el az uniót. Viszont a különböző országokba - a támogatás- és az árkülönbségek miatt - különböző áron szállítják a készítményeket. A „legolcsóbb” országokban a paralel kereskedők felvásárolják a terméket, átcsomagolják azt, majd értékesítik a magasabb árkategóriájú országokban. Vajda András, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének (IGYSZ) elnökségi tagja a NAPI Gazdaságnak elmondta: Magyarországon csak akkor kerülhet új gyógyszer forgalomba, ha az árszintje alacsonyabb, mint a többi tagországban, így a magyar gyógyszerárszint jóval alacsonyabb az uniósnál. Ezért fel kell készülni a paralel kereskedelem megjelenésére, ami ellátáshiányt is okozhat. Az erre szakosodó kereskedők ráadásul általában átcsomagolják a termékeket, ám anélkül, hogy teljesítenék azon szabályokat, amelyek garantálják a gyógyszer biztonságos csomagolását.
Így akár sérülhet is a készítmény, ám a gyártó már nem vállal érte felelősséget.
A paralel kereskedelem az exportban és az importban is megjelenhet Magyarországon a májusi csatlakozást követően. A magyar gyártók például könnyen szembe találhatják magukat azzal, hogy a Szlovákiába exportált gyógyszerek visszakerülnek Magyarországra. A paralel kereskedelem a gyártóknak okozza a legnagyobb kárt, hiszen lefölözi az árkülönbséget, ugyanakkor az ezt folytató vállalkozások nem vesznek részt a beruházásban, a kutatásban és a fejlesztésben. Mint Vajda elmondta, egy új innovatív készítmény kifejlesztése körülbelül 10 éves munkába és 600-800 millió dollárba kerülhet. Ezen összeg mindössze 5-20 százaléka a konkrét gyártási költség. Az uniós törvényhozás dilemmája, hogy a paralel kereskedelemmel szembeni intézkedésként lehet-e korlátozni a szabad áruforgalmat. Az EU elismeri a probléma súlyosságát, ezért a tagországok speciális mechanizmusban állapodtak meg. Eszerint a szabadalmazott termékeknél a gyártóknak lehetőségük van ellenőrizni a gyógyszerek útját. Így ha egy Magyarországra érkező terméket „visszaforgalmaznának”, a regisztrációs hatóság értesítené a gyártót. Az is elképzelhető, hogy a gyógyszercégek az alacsony árszínvonal miatt korlátozzák a nagykereskedők által megrendelhető mennyiséget. Vajda szerint ezen intézkedések hatásossága csak egy-két éven belül derül majd ki.
A paralel kereskedelmet csak akkor lehet kizárni, ha az árak közelítenek egymáshoz - véli Vajda, aki szerint az uniós árakat nem lehet egyik napról a másikra elérni. Ennek tükrében érdekes, hogy a kormányzati megszorító intézkedések miatt az OEP éppen az árak csökkentésre törekszik. Bár a nemzetközi gyógyszergyártók az egységes árszintben érdekeltek, ezt szinte lehetetlen elérniük, mivel az állami támogatás miatt országonként kell megállapodniuk az árakról - állítja Vajda András.
