Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A kormányváltáskor 600 milliárd forint többletforrást ígértek az egészségügynek. Mennyit és mire költöttek el ebből?
-A kormány ezt az összeget elsősorban konszolidációra és a modernizációra szánta. Mintegy 130 milliárdot költöttünk béremelésre. A kormány első évében 100 milliárd forint került az Egészségbiztosítási Alapba, aminek a fele a gyógyszerkasszába vándorolt. A kórházak adósságkonszolidációjára 30 milliárdot fordítottunk. Beindítottuk a komfortosítási programot, amelynek keretében az intézmények többek között akadálymentesítésre, az ellátás feltételeit javító beruházásokra pályázhattak. Ezen projekten belül szereltek fel több kórházban is betegőrző monitorokat. Folytattuk az ágazati műszerfejlesztési programot, amelynek keretösszege 15 milliárd forint volt. Felújítottunk több mentőállomást, új mentőkocsikat vásároltunk és szereltünk fel. És természetesen nem elhanyagolható a népegészségügyi program sem. Ha ezt mind összeadjuk, jelenleg 300 milliárd forint körül tartunk. És ezek a programok és fejlesztések folytatódnak a ciklus végéig.
- Szintén a kormányprogram része volt az ápolói hűségjutalom bevezetése: úgy tűnik, ez még várat magára.
- Az ápolói hűségjutalom bevezetését is a négyéves ciklus idejére ígértük. Ha ezt egyszerre valamennyi szakdolgozóra vonatkozóan kívánjuk bevezetni, az mintegy 100 milliárd forintba kerülne, ezt azonban most nem tudja elviselni az államháztartás, ezért a fokozatos bevezetést tartjuk elképzelhetőnek. Személy szerint azt gondolom, hogy elsőként tényleg azok kapjanak ilyen jutalmat, akik a leghosszabb ideje, valóban hűségesen kitartanak az egészségügyi pályán. A bevezetéshez szükséges jogszabály szakértői munkálatai már abban a fázisban tartanak, hogy hamarosan a gazdasági kabinet elé kerülhet az erről szóló törvénytervezet.
- Ha már jutalom, akkor beszéljünk a hálapénzről is, amely körül ismét komoly indulatok kavarognak. Míg a MOK fizetésemelést kér a jelenség megszüntetéséhez, addig a tárca egy hatpontos csomagot dolgozott ki. Megszüntethető-e a hálapénz intézménye, ha rendezik a béreket?
- Ehhez tudni kell, hogy az egészségügyben dolgozók 90 százaléka nem kap hálapénzt, tehát ez nem megélhetési kérdés, hiszen az ápolók, laborosok, radiológusok is megélnek valamiből. Ezt a kérdést szimplán béremeléssel nem lehet megoldani, mert az az orvos, aki egy héten zsebben hazaviszi a havi bérének felét, az egy ötvenszázalékos béremelés után is elfogadja a borítékot. Ettől függetlenül igenis szükséges rendezni a béreket, de megjegyzem, ez nem csak az egészségügyre érvényes. A tb-büdzsé egyelőre nem bírja el, hogy egyik napról a másikra elérjük az uniós béreket.
- Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart az új finanszírozási rendszer, sokan a kórházak ellehetetlenülésével riogatnak. Hogy is néz ki a gyakorlatban mindez?
- A módosítás lényege a rendelkezésre álló pénzügyi források leggazdaságosabb felhasználása. Ezért 2004-től az egészségbiztosító az egészségügyi szakellátókat teljesítményvolumen alapján finanszírozza. Ez azt jelenti, hogy a járó- és fekvőbeteg-ellátásban tavaly elért összteljesítmény 98 százaléka tekinthető biztonsággal és jó színvonalon finanszírozható volumennek. Tudni kell, hogy a degresszív szabályok tavaly is érvényesek voltak. Vagyis érvénybe léptettünk bizonyos szabályokat az indokolhatatlan teljesítményt - amelyek mögött nem volt igazolható kapacitásnövekedés vagy teljesítmény - felmutatókkal szemben. Az új rendszer lehetőséget teremt az intézményeknek, hogy a tervezhető teljesítményhez tervezhető bevételt kalkulálhassanak. További többletforrásokat jelent az úgynevezett fix díj bevezetése. Ez azokat a szolgáltatókat érinti, ahol nem tervezhető a beavatkozás vagy a gyógyítás, de folyamatosan, magas színvonalon kell rendelkezésre állni. Ilyenek például a sürgősségi, intenzív vagy az égési osztályok. A rendelkezésre állás költségeinek fedezetére emeltük be a fix díjat, aminek értéke ágyanként és naponta 1000 forint.
- Mit ért a teljesítmény felturbózása alatt?
- A korábbi finanszírozási rendszerben az intézmények két módon tudtak több pénzhez jutni. Az egyik, ha minél több beteget vonzottak magukhoz, így ténylegesen megnőtt a teljesítményük. A másik megoldás a teljesítmény látszólagos növelése volt. Vegyünk egy példát: ha egy kórház sebészete ambulánsan ellátott egy törött bokát, kapott érte egy egységnyi összeget. Ám ha ezt a beteget befektette - amúgy teljesen feleslegesen - három napra a kórházba, akkor az előbbi összeg tízszeresét is megkaphatta. Ám az ilyen felesleges „fektetések” senkinek sem jók. Ezért olyan rendszerre van szükség, ami a kórháznak is érdeke, vagyis a költségtakarékos, de természetesen a gyó-gyulást legjobban segítő eljárások alkalmazása. Ezért kell fejleszteni az ambuláns ellátást és ezért vezettük be az úgynevezett egynapos sebészeti eljárások intézményét.
- Az elmúlt éve viharosra sikeredett a tárcának, elég, ha a kórháztörvényre gondolunk. Most, hogy az Alkotmánybíróság hatálytalanította, mi lesz a privatizációval és az egészségügyi dolgozók védelmével?
- Tavasszal kerül a parlament elé az uniós jogharmonizációs csomag. Ebben több olyan elem van, amely benne volt az intézményi törvényben, többek között az ágazat dolgozóiról szóló intézkedések. Ami pedig a privatizációt illeti, arra továbbra is lehetőségük van a fenntartóknak. Az a kötelezettség megszűnt, hogy az intézmények csak egyben magánosíthatók. Ettől függetlenül folyatódik az egészségügyi reform, aminek az alapja továbbra is a szolidaritáson alapuló egységes társadalombiztosítás; ugyanakkor jelentős szervezeti korszerűsítésre van szükség. Ezt egyik oldalról a regionális egészségügyi tanácsok létrehozása, míg a másik oldalról az irányított betegellátási rendszer bevezetése támogatná. Mindkettő a betegközpontú, átlátható, gazdaságos egészségügyet szolgálná.
