Magyarországnak nem áll szándékában korlátozni az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból a munkaerő beáramlását – mondta Balázs Péter, Magyarország brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetője. A diplomata némiképp finomította ezzel hétfői kijelentését, amikoris felvetette a csatlakozási szerződésben biztosított védintézkedések alkalmazásának lehetőségét arra az esetre, ha a magas munkanélküliségtől sújtott Lengyelországból vagy Szlovákiából sokan indulnának meg a magyar munkaerőpiac felé. A nagykövet az EurActiv, uniós ügyekre szakosodott internetes portálnak adott interjúban utalt arra, hogy a magyar munkapiac iránt elsősorban a lengyelek és a szlovákok érdeklődhetnek, de „nem tartunk ettől, mert egyes esetekben fontos külföldi beruházások azért nem valósulhattak meg, mert nem állt rendelkezésre a szükséges munkaerő”.
Kedden Balázs úgy nyilatkozott, hogy az esetleges későbbi intézkedések szempontjából a mérlegelés azt jelenti, hogy „egyelőre egyenlő esélyt adunk a pozitív és a negatív következményeknek” – írta a Figyelőnet. Balázs szerint a negatív hatásokat sem lehet kizárni, ezek kezelésére megvannak az eszközök, amelyeket csak olyan esetekben kell alkalmazni, amikor valamelyik térségben vagy ágazatban egyértelműen bizonyíthatók a kedvezőtlen hatások.
Az integráció új folyamatai bontakozhatnak ki, ha a viszonylag mozgékony munkaerő például Dél-Szlovákiából nem Németországban, hanem Magyarországon keres lehetőségeket. Balázs Péter – aki májustól az Európai Bizottság első magyar tagja lesz – felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tagországok által a munkaerő-áramlással kapcsolatban tervezett vagy már be is jelentett korlátozó intézkedéseknek Magyarországra nézve lehetnek bizonyos közvetett hatásai is. Mivel ilyen körülmények között az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerőpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg a munkaerő-áramlás, elsősorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség.
