Az első kommentárok a szerdán bejelentett megszorító intézkedésekkel kapcsolatos optimizmus lecsillapodásával magyarázták a tegnap délutáni forintgyengülést, amelynek nyomán 262-263 forintról 266 fölé erősödött az euró. Mások spekulációt sejtettek, állítólag egy nagybefektető a térség több valutáját gyengítő műveletet hajtott végre. Tény, hogy a lengyel költségvetés, illetve az ottani politikai bizonytalanság napok óta nyomás alatt tartják a forintot is, ám a tényleges hatás eddig mérsékelt volt. Késő délután az euró visszagyengült a 265 forint alatti tartományba.
Draskovics Tibor leendő pénzügyminiszter nyilatkozatai elszántságot tükröznek a nettó 120+35 milliárd forintos takarékossági csomag végrehajtására, az ismert elképzelések azonban a piac szerint nem elégségesek. Azok elsősorban egy év költségvetésének megmentését szolgálják, de a befektetők a strukturális változásokat díjaznák inkább.
A nemzetközi pénzintézetek elemzésében újból felbukkant az igény a költségvetés kiadásainak hosszú távú csökkentésére. A Dresdner Kleinwort Wasserstein tegnapi jelentésében óvatosságra inti befektetőit, s a hosszú távú intézkedéscsomag kívánatos terepeként a szociális és a nyugdíjrendszert említi meg. Az elemzésekben kiemelik, hogy a magyar kormány az eltervezett államháztartási deficitcsökkentés elmulasztásáról vált híressé.
A JP Morgan a politikai elkötelezettség hiánya miatt nem tartja valószínűnek a kiadások lényegi átrendezését, csökkentését. Év végére meglehetősen pesszimista, 5,6 százalékos GDP-arányos hiányt valószínűsítenek, az árfolyam pedig június végére 280 forint/euró alá is gyengülhet. A Goldman Sachs még ennél is borúlátóbb, és az eddigi jóslatokat túlzottan optimistának tartva az összes makrovárakozását lejjebb vitte: a GDP egész éves növekedését 2,4 százalékra, az inflációt 7 százalék fölé várják. Az euró szerintük az év közepére 285 forintig erősödik, majd a második félévben elérheti a 295 forintot.
A makrogazdasággal szemben tehát változatlanul pesszimista a befektetők egy csoportja. A nagymértékű forintgyengülésre vonatkozó előrejelzésekből világossá válik: a piac egy része nem bízik abban, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozni tud az ERM-II árfolyamrezsimhez. Formailag ekkora változás ugyan belefér az ERM-II feltételeibe (ami függ a később kijelölendő árfolyamközéptől is), de egyes hivatalos uniós nyilatkozatok ennél szigorúbb keretek - szűkebb sáv - felállításáról szólnak.
A pénzügyminisztériumi csomag egyebek mellett a közhasznú társaságokat, a közalapítványokat érintheti. A tervek szerint felülvizsgálják a központi gépjármű-, illetve a mobiltelefon-állományt. A Közbeszerzések Tanácsának legutolsó, 2002-ről szóló összefoglalója szerint a központosított közbeszerzéssel 7,3 milliárd forint értékben hajtottak végre gépjárműbeszerzést, ami az összes forgalom (82 milliárd forint) kevesebb mint 10 százalékát tette ki.
Az Állami Számvevőszék közzétette a takarékossági programmal kapcsolatos javaslatait, melyek zömmel már korábban készült jelentéseikben is szerepeltek. Előzetesen megállapítják, az ÁSZ-ra vonatkozó alkotmányos szabályozással összeegyeztethetetlen, hogy célellenőrzés hiányában konkrét intézményeket, szervezeteket érintő pénzelvonásra tegyenek javaslatokat. A szervezet javasolja egyebek mellett a bevételi előirányzatok megalapozottabb tervezését, illetve az államadósság portfóliójának áttekintését, ha a költségvetés egyensúlyi helyzete úgy kívánja. A nagy ellátórendszerek közül a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás reformjára hívja fel a figyelmet. Előbukkan a fejezetek feladataiban közreműködő társaságok kincstári rendszerbe vonása, a működési költségek mérséklése, az állami feladatok vállalkozásba adási rendszerének újragondolása. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium működéséről készült egy hónappal ezelőtti ellenőrzése rámutat, hogy a tárca elsősorban az elvi-stratégiai feladatok megoldására koncentrált, az operatív feladatok ellátását külső szervezetekre - gazdasági és közhasznú társaságokra - bízta.
Baka Zoltán
Veress Gábor