Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetés kiadási oldalának - a korábban bejelentett 35 milliárdon kívül - 120 milliárd forintos csökkentésére van szükség; ám így is csupán 4,6 százalék lehet 2004-ben az államháztartás GDP-arányos hiánya - jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelölt. A megszorítás a GDP 0,8 százalékára rúg, kivitelezése nem jár pótköltségvetés benyújtásával, a megtakarításokat a kormány saját hatáskörében kívánja végrehajtani - mondta Draskovics. Tervei szerint nem fűnyíróelven történik majd a megtakarítás, ráadásul az infrastrukturális fejlesztésekhez sem nyúl a kormány. A tervezést hamarosan elkezdi a Pénzügyminisztérium, a kormány döntése február végén születhet meg. Draskovics fontosnak tartja a közigazgatási és az egészségügyi szektor reformjának beindítását. Az elemzői vélemények megegyeznek abban, a retorika szintjén a jelölt „teljesítette a piac elvárásait”. Kérdés azonban, hogy a megszorításokból mennyi valósul meg és honnan vesznek el. Az mindenestre jó, hogy Draskovics hihetőnek tűnő számokról beszélt - vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
A 4,6 százalékos hiány elérése jelentősen függ a GDP növekedésétől is, mindenesetre a befektetők keményen számon fogják kérni a kormányon a mostani ígéreteket. A lefaragásokat illetően Barcza György, az ING Bank elemzője úgy vélekedik, hogy valószínűleg nem lehet elkerülni a fűnyíró beindítását, továbbá a szociális kiadásokat kurtíthatják meg.
A bejelentéseket kedvezően fogadta a piac, a forint - amely már a sajtótájékoztató előtt is a 269,95 forintos tegnapi eurókurzus alá ment - a tájékoztató befejezését követően néhány perces gyengülés után stabil erősödésnek indult: este hét előtt 265,84 forintra esett az euró, sőt ennél erősebb ajánlatok is elhangzottak. Általános a vélekedés, hogy a bizalom helyreállta előtt - és a jegybank hitelességének megőrzése érdekében is - még nem szabad kamatot vágni. Erre később nyílhat lehetőség, ami megtakarításokat hozhat a költségvetés idei kamatkiadásainál is. A jelenlegi állapotok szerint idén 80-100 milliárd forint kamatkiadási többlet terheli a büdzsét.
A várhatóan február 15-én hivatalba lépő új pénzügyér híve ugyan az euró mielőbbi magyarországi bevezetésének, ugyanakkor elkötelezett abban is, hogy Magyarország erős és versenyképes gazdasággal csatlakozzon az eurózónához. A „felülvizsgált” időpont meghatározása március végére - legkésőbb április elejére - várható. Annyi bizonyos, hogy az ERM II.-csatlakozás - a korábbi terveknek megfelelően - még idén végbemehet. Ez azonban az elemzők szerint akár rosszul is elsülhet, mivel az ERM II.-ben a vizsgált árfolyamsáv aszimmetrikus, azaz az erős oldalon 15 százalék, a gyengén viszont 2,25, ami könnyen a spekulánsok céltáblájává teheti a valutát. Amennyiben a forint kicsúszna a gyenge oldalon, Magyarországot visszalövik a rajtvonalra az euróhoz vezető pályán. Trippon szerint egyébként a 2008-as év emlegetésének az áht-hiány mértékéhez hasonló pszichikai hatása lehet, a piac ugyanis nem tartja reálisnak, sokkal inkább hisz az egy vagy két évvel későbbi csatlakozásban. Más vélemények szerint viszont amennyiben a kormány tartani tudja a 4,6 százalékot, s a jegybank kamatcsökkentést hajt végre, úgy 2005-ben lényegesen csökkenhetnek a megszorítások és akár elérhető távolságba is kerülhet a 2008-as eurócsatlakozás.
A jelölt kiszámítható és következetes gazdaságpolitikát ígért, ahol a rövid távú stabilizáción kívül a hosszabb távú reformok is hangsúlyosak lesznek. A tárca vezetésében marad Veres János politikai és Terták Elemér nemrégiben kinevezett közigazgatási államtitkár.
Draskovics véleménye szerint a kormányzati és a monetáris politika egymásra van utalva, szem előtt tartva a jegybank törvényileg előírt függetlenségét. A jegybanki alapkamatról nem mondott véleményt, mindössze megjegyezte, hogy biztos benne, amint meglesznek a csökkentés feltételei, lép az MNB. A kamatszinthez hasonlóan a forint jelenlegi, illetve kívánatosnak tartott árfolyamáról szintén nem mondott véleményt.
A PM korábban azt kommunikálta, hogy a 3,8 százalékhoz megszorítások szükségesek, most viszont nagyobb arányú hiányhoz is takarékossági intézkedéseket rendeltek. Megfigyelők nem zárták ki, hogy a kormány ezzel tartalékra akar szert tenni, amire támaszkodva megalapozottabban tervezhet. Információink szerint azonban ezek a felvetések nem állják meg a helyüket, a helyzet valóban ennyire rossz. Az idei büdzsé tervezésekor ugyanis alultervezték a gyógyszer- és a lakáskasszát, „egyedi” - tavaly nem, de egyébként mindig szereplő - tételek bukkantak fel és valóban komoly terheket jelent a megnövekedett kamatkiadás. Ráadásul a kormányfő azt akarta, hogy az autópálya-építések, illetve az AKA Rt. ne növeljék a hiányt, s ezek így összességükben megoldhatatlan feladatok, illetve túl sok kompromisszum megkötése elé állították a pénzügyi tárcát.
