Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A távozó pénzügyminisztert nem kímélte a parlamentben az ellenzék, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány működésének elején László Csaba maga is közigazgatási államtitkárként dolgozott Járai Zsigmond pénzügyminiszterkedése alatt. A párton kívüli Lászlónak a bársonyszék elfoglalása után mindjárt az első hónapokban ki kellett állnia kormánya és miniszterelnöke mellett az állami intézményeket érintő, az ellenzék által tisztogatásnak nevezett akciók, valamint Medgyessynek az adminisztrációban és a titkosszolgálatnál eltöltött évei miatt. Nem úszta meg az interpellációkban és (azonnali) kérdésekben megnyilvánuló támadásokat a pártpolitikaival szemben a szakmai nézőpontot képviselő emberként a József nádor térre vitt László a kormány stratégiájának középpontját jelentő első és második 100 napos program osztogatásai miatt sem. Mindeközben a szekrényből olyan csontvázak is kiestek, mint a kismamák jövedelempótlékának több tíz milliárdos tétele, és László maga sem tette népszerűbbé magát - többek között az adatmásolási ügyben és a PSZÁF-fel vívott küzdelemben tanúsított - magatartásával. A 2003 nyarára már a kormánykoalíció oldaláról is támadott miniszternek tavaly ősszel szinte minden fronton a túlélésért kellett harcolnia, legyen szó a költségvetésről, a lakáshitelezésről, a K&H-botrányról vagy a forintválságról. Lászlót ugyan előbb Burány Sándor, majd az őt a politikai államtitkári székben váltó Veres János gyakran kisegítette a vitákban, de az interpellációk felére így is maga válaszolt a korábban pártpolitikai küzdelmekben tapasztalatot nem szerzett miniszter.
László másfél éves vezetése alatt a Pénzügyminisztérium 54 önálló indítványt, köztük törvényjavaslatokat és módosításokat nyújtott be az Országgyűlésnek. Összehasonlításképpen: az Orbán-kormány teljes négy éve alatt ez a szám 101 volt. Az obligát éves költségvetési és adótörvények mellett szinte nem volt olyan a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó terület, ahol ne változott volna kisebb-nagyobb mértékben a szabályozás: módosult a jegybanktörvény, a VPOP-re, az APEH-re és az államkincstárra vonatkozó szabályozás, megújult a számviteli és a tőkepiaci törvény. Új - bár sokak által vitatott - szabályozás készült a regisztrációs és az energiaadóról, valamint a környezetterhelési díjról. László nevéhez fűződik a korábban nem létező adónem, az eva bevezetése.
