December végére a magyar deviza „fű alatt” csaknem a kormányzat és a jegybank által korábban kommunikált 250-260 forint/eurós sávba erősödött; karácsony két napján 260 forint alá is esett az európai deviza kurzusa. A monetáris tanács ennek ellenére idei első ülésén változatlanul hagyta a 12,50 százalékos irányadó jegybank kamatot.
A lépés nem jelent semmi meglepetést, a fundamentumok ugyanis nem indokolnak kamatvágást - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. makroelemzője. A szakértő szerint a következő hónapok makrofejleményei nem támasztják alá a kamatcsökkentési várakozásokat.
Az euró 262,20/40 forinton nyitott hétfőn a bankközi devizapiacon és kis kilengés után itt is állapodott meg. A nap végére a forint nem sokkal 260 forintos euró alá erősödött. A forint jegyzésének erősödését előbb-utóbb kamatvágás követheti - véli Kolba Miklós, az ING Bank kereskedője. Kolba a NAPI Online-nak elmondta: ez a 260 forintos eurókurzus alatt bármikor előfordulhat.
A piaci jelek arra utalnak, hogy a befektetők egyre inkább a forint erősödésére játszanak. Az új varsói monetáris tanács szerdai megválasztása nyomán egyre inkább lengyel kamatvágásra számítanak, ennek nyomán pedig a régió befektetői a hozamkülönbségek miatt várhatóan a forintot részesítik majd előnyben a lengyel zlotyval szemben.
Az új varsói monetáris tanácsba várhatóan bekerül a Varsóban jelenleg hatalmon lévő SLD párt három volt minisztere is, így a testületben a kamatvágás hívei kerülnek túlsúlyba. A Bloomberg által megkérdezett szakértők arra számítnak, hogy az 5,25 százalékos jelenlegi lengyel kamatszint az év közepére 4,5 százalékra csökken. Ez pedig - a két deviza közötti szoros kapcsolat miatt - a magyar forintra is kihathat. Török lát ebben realitást, de hosszabb távon mindenképpen a fundamentumok hatásai érvényesülnek.
