Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapzárta után szavaz az Országgyűlés a 2004-es költségvetésről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslatról. Az este nyolc órai állapot szerint a zárószavazás nem tartogat különösebb izgalmat. A szavazás során a képviselőknek néhány korábbi „téves” szavazást ki kellett küszöbölniük, ezeket az utolsó pillanatban csempészték be a kapcsolt módosító indítványok beadásával.
A törvény megvalósulása érdekében a beterjesztő Pénzügyminisztérium (PM) sok előirányzatot átcsoportosított. Az államháztartási törvény egyes paragrafusait teljesen kicserélték, így igen sok területen fenntartják a jogot az előirányzatok évközbeni módosítására. A kinyilvánított preferenciáknak megfelelően szinte korlátlanul lehet a gazdasági tárca fejezetén belül úthálózat-fejlesztésre pénzeket elvonni, a PM-nél a lakástámogatásoknál, illetve a közszolgálati médiánál hasonló a helyzet. Szintén fejezeten belül az FVM-nél az EU-csatlakozásra vagy az egészségügyben a strukturális átalakításra külön parlamenti beleegyezés nélkül is át lehet csoportosítani. E tételek önmagukban nem növelik a hiányt, ám nehezíthetik az intézmények helyzetét, a tapasztalatoknak megfelelően ugyanis az elvonás elsősorban a dologi kiadásokat érintheti.
Az egyik legfontosabb bizonytalansági tényezőt az államadósság finanszírozásának kamatterhei jelentik: a kormány szerint 35, elemzők szerint legalább 50, míg a Fidesz szerint 80 milliárd forinttal kerül majd többe jövőre az adósságállomány kezelése, mint arra a beterjesztéskor még számítani lehetett. A kabinet a kihívásra a múlt heti 35 milliárdos zárolással és más kiadáscsökkentő intézkedésekkel válaszolt, és várhatóan ezt a gyakorlatot folytatja akkor is, ha újra kedvezőtlen irányt vesznek az államháztartási folyamatok. Pótköltségvetésre ugyanakkor nem lehet számítani; a 2002-es rekordhiányt is megúszta e drasztikus eszköz igénybevétele nélkül a PM. A kockázatokat jellemzi, hogy a költségvetési törvény 255 forintos euróárfolyammal kalkulál.
A bevételi oldal is minden bizonnyal tartogat meglepetéseket: az ökoadók esetében a 25 milliárdos előirányzatot ugyan Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke reálisnak nevezte, szakmai szervezetek szerint ugyanakkor nem készültek el a szükséges háttérszámítások az új közteher valódi nagyságáról. Hogy mennyire benne van a pakliban egy jelentősebb tévedés akár pozitív, akár negatív irányba, arra jó példa az evabevétel idei alakulása: az eredeti 16 milliárdos tervet már évközben 33 milliárdra módosította a PM.
Bár a társasági adó kulcsa januártól 18-ról 16 százalékra csökken, az idei 374 milliárd forinthoz képest jövőre már 465 milliárdot vár a kormány ebből az adónemből. Jelentősen emelkedik az áfa-előirányzat is mind az idei elfogadott tervhez, mind a beterjesztett javaslatban szereplőhöz képest. Ez utóbbi hátterében egy olyan módosítás befogadása áll, amely az OÉT-megállapodással megemelt étkezési hozzájárulásból fakadó fogyasztási többlet bevételnövelő hatását veszi figyelembe. A fogyasztási adókat a regisztrációs adóból várt 3 milliárdos többlet is megdobja. Kevéssé nő ugyanakkor a második legfontosabb adófajta, a személyi jövedelemadó előirányzata. Itt a kulcscsökkentések mellett a közszféra 13. havi bérének idei kifizetését, illetve az önkormányzati normatívák emeléséből adódó bevételnövelő tényezőt vette figyelembe a kormány.
