Bár még néhány hónap hátra-van az európai uniós tagságig, Magyarország új brüsszeli állandó képviselete (ÁK) már nagyüzemként működik. Összesen 95 diplomata, szakértő, titkárnő, biztonsági alkalmazott dolgozik az ország legnagyobb külképviseletén. Az ukkeli kertvárost hagyta ott az ÁK, amely kinőtte a mostantól a magyar nagykövetségnek otthont adó épületet, és költözött be az Európa-negyedbe, a lelketlen, sivár irodaépületek közé. A 12,25 millió euróért megvásárolt és átépített (hatemeletes, kétszintes garázzsal, 91 irodával, 120 fős konferenciateremmel) korábbi bankszékház viszont macskaugrásnyira van a legfontosabb uniós intézményektől: a miniszterek tanácsától, az európai bizottságtól és az Európai Parlamenttől.
Magyarországot 11 tárcától érkezett 55 diplomata képviseli az összesen 160-féle munkacsoportban, amelyek általában hetente üléseznek, és érlelik ki a döntéseket, amelyeket a tagországok állandó EU-képviselői szentesítenek, adott esetben az uniós miniszterek vagy a csúcs szintjén. A képviselet vezetője Balázs Péter nagykövet, ő a főként politikai ügyeket tárgyaló Coreper I-ben, a belső piacért felelős Dienes-Oehm Egon a Coreper II-ben törekszik az érdekérvényesítésre. Már most is megpróbálnak lehetőleg minden olyan munkacsoportban jelen lenni, ahol megfogalmazható magyar érdek, legfeljebb olyan terület esik kívül az érdeklődésükön, mint a tengeri halászat. A magyar álláspontokat a külügyi tárca integrációs államtitkársága koordinálja, kéri meg az illetékes tárcától. Adott esetben természetesen szükség van a fővárosi szakértők jelenlétére, Magyarország „egynapos” ország, vagyis mód van arra, hogy a szakértő reggel érkezzen és aznap vissza is térhet. Újdonságnak számít - a külügyminisztérium elektronikus kormányzati mintának is szánja - az ÁK működése. Fiók nélküli, lapos íróasztalom van - utal egy munkatárs arra, hogy az iratokat, dossziékat a számítógépek őrzik. Az ÁK az újonnan csatlakozók közül a legnépesebb, egyelőre még a lengyel képviseletnél is nagyobb, ott még nem fejeződött be a „feltöltés”.
