Októberben a külkereskedelem hiánya - idei rekordmértékű export és import mellett - 90 millióval nagyobb lett, mint az elemzők által várt 400 millió euró körüli deficit. A 489,6 millió euró hiány ebben az évben a második legnagyobb, 13 millióval nagyobb, mint egy évvel korábban, a 10 havi hiány tehát októberben is bővült. A tizedik hónap végére a kumulált külkereskedelmi deficit 1,52 milliárd euróval meghaladva az egy évvel korábbi értéket 3,98 milliárd eurót tesz ki. Megfigyelők fogadásokat kötnek arra vonatkozóan, hogy év végére a külkereskedelem hiány eléri-e az ötmilliárd eurót.
Az első kilenc havi árindexek felhasználásával számított január-októberi időszakra vonatkozó volumenindexek a kivitel 6, míg az import 10 százalékos növekedését jelzik a megelőző év első tíz hónapjához képest - jelentette a KSH. Októberben megszakadt az a - január kivételével egész évben érvényesülő - tendencia, amely szerint az import havi értékindexei rendre meghaladják az exportéit. Az export június óta mutat élénkülést, amelynek egyik alapvető összetevője a bázishatás megszűnése. Az import növekedésében - és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásában - továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet.
A kivitelben 60 százalékos részesedéssel bíró gépek exportja folyó áron 6 százalékkal nőtt, amelyen belül az egyik legjelentősebb tétel, a villamos gépek és készülékek exportértéke 8 százalékkal lett nagyobb. A behozatal értéke minden árufőcsoportban nőtt, az import több mint felét kitevő gépek forgalma 7 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. Továbbra is növekszik a beruházási, valamint a termelési célú import. A fogyasztási célú importba sorolható személygépkocsik forgalma 30 százalékkal, a mobiltelefonoké pedig csaknem kétszeresére nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az energiahordozók együttes importjának értéke 12 százalékkal bővült, ez jelentős mértékben a földgáz behozatalának 15 százalékos mennyiségi növekedésével magyarázható.
