Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Keddre teljes mértékben elillantak a pénteki brutális kamatemelés hatásai a forintpiacon, a magyar deviza történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben, s piac már beárazott egy újabb 200-300 pontos kamatemelést. A piac abban konszenzust mutat, hogy ebben a helyzetben egy újabb emelés nem segítene, csak a gazdaság más szegmenseit rongálná. A jegybank tegnap minden valószínűség szerint jelen volt a piacon, de ennek nem volt komoly hatása. A reggeli közös verbális intervenció sem segített, az euró stabilan 273 forint körül mozgott, sőt este hét után 274-en állt. A piac már nem nagyon hisz a verbális intervencióknak, és a jövő évi költségvetés magas kamatok melletti finanszírozásához akár pótköltségvetésre is szükség lehet - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Elterjedtek ugyanakkor olyan hírek, hogy a pénzügyminiszter Londonban a Citigroup elemzőivel elköltött ebéden „beszólt” a jegybanknak, miszerint nem kellene olyan komolyan venni az inflációs célkitűzést, és a 250-260 forint/eurós árfolyamot sem kéne olyan mereven kommunikálni. László Csaba közleményében kijelentette, hogy sem az árfolyamrendszer esetleges megváltoztatásáról, sem a forint kurzusának elengedéséről nem beszélt tegnap a brit fővárosban. A befektetőkkel folytatott megbeszélésen kérdésekre válaszolva a miniszter elismerte, hogy a 250-260 forint/eurós árfolyam, mint kívánatos cél, folyamatos kommunikálásával a forint árfolyamsávja túlságosan merevvé vált, ami hozzájárulhatott a spekulánsok érdeklődésének felkeltéséhez.
A pénzügyminiszter megerősítette Járai Zsigmond jegybankelnök múlt pénteki kijelentését, miszerint a sávhatárokat a korábbiaknál némiképp rugalmasabban kell kezelni. Ebben a megközelítésben a rugalmasság azt jelenti, hogy elkerülendő egy teljesen automatikus, emiatt könnyen kijátszható árfolyamsáv. A helyszínről - az ebéden részt vevőktől - származó információink szerint a pénzügyminiszter nem beszélt az inflációs célról, nem beszélt az árfolyamrezsim megváltoztatásáról, és a 250-260 forintos eurót is csak annyiban hozta szóba, amennyiben közleményében említi. A bank értelmezése szerint az ebéden László Csaba utalt arra a lehetőségre, hogy esetleg rugalmasabb árfolyamrendszerrel érdemes belépni az ERM-II-be - írja a FigyelőNet. A bank szerint a pénzügyminiszter jövő év közepéig nem számít a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődésére, és a teljes jövő évi hiány 500 millió euróval haladhatja meg a 2003-ra várt 8,6 százalékos GDP-arányos fizetési mérleghiányt. A bank értékelése szerint amennyiben a jelenlegi árfolyam-stratégia nem működik, akkor egy ponton túl a pénzügyi vezetés nagyobb rugalmasságú árfolyam-politikát enged meg.
A Citigroup álláspontja szerint a pénteki 300 bázispontos kamatemelés azt mutatja, hogy milyen költségekkel jár a piac által nem elfogadott árfolyam-politika. A forint kamatemelést követő további gyengülése a bank szerint felveti annak kérdését, hogy egy újabb kamatemelés vajon megfelelő válasz lenne-e a jelenlegi problémára. Amennyiben nem indul újabb támadás a forint ellen - ami 280 forintig is elviheti az árfolyamot -, békén kellene hagyni a piacot, alakítsa ki az egyensúlyi árfolyamot - vélekedik Trippon Mariann, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Stabil forint esetén pedig meg lehetne kezdeni a kamatcsökkentést, illetve az ilyen irányú várakozások erősítését. Szerinte a sokat emlegetett 250-260 forintos „sávon belüli sáv” - amit tegnap a miniszterelnök is megtámogatott - mesterségesen erős, a fundamentumok 270 forint körüli euróárfolyamot indokolnának.
Az ominózus ebéden a pénzügyminiszternek feltették a kérdést, hogy a január elsejei eurókötvény-kibocsátás a jegybank intervenciós lehetőségeinek erősítését szolgálja-e, ám László Csaba nem kommentálta ezt a felvetést. Jövőre csökken a forintban denominált állampapír-állomány - mondta Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője a Dow Jones hírügynökségnek tegnap. Néhány száz milliárddal csökkentik az államkötvény-kibocsátást, de a részletekre a jövő hét elejéig várni kell, mivel még a héten a tervezetet el kell fogadtatni a Pénzügyminisztériummal, ám várhatóan 20 százalékkal csökken a teljes állampapír-kibocsátás. A kisebb államháztartási hiány, a kevesebb kifutó adósságpapír, valamint két, 1 milliárdos eurókötvény-kibocsátás fogja megteremteni az alacsonyabb szintű forintkötvény-kibocsátás lehetőségét. Borbély nem zárta ki további eurókötvények kibocsátását sem.
A lazább fiskális politika jelenti a fő veszélyt a magyar hitelbesorolásra - tudtuk meg a Moody's elemzéséből. Magyarország minősítése egyelőre A1 és kellőképpen stabil - ami főleg az ország megbízható gazdasági alapjainak magyarázható, az elmúlt időszak ikerdeficitje, valamint a PM és a jegybank konfliktusai azonban megnövelték a befektetői bizonytalanságot, valamint a tőkepiaci volatilitást. A Standard and Poor's elemzésében is a kettős deficit, valamint annak növekvő mérete jelenti a legfőbb problémát - mondta lapunknak Beatriz Merino kelet-európai elemző. Az S&P azonban nem kíván változtatni a A- stabil besorolásán, mivel azt látják, hogy a kormányzat elkötelezett a fiskális szigorítás és a strukturális reformok középtávú folytatása mellett. A Fitch hitelminősítő júniusban tette a negatív kilátások közé a magyar besorolást, és úgy látják, most a piac ugyanazon érvek miatt bolydult fel - mondta Ed Parker londoni elemző. Aggodalomra azonban komoly ok nincs, mert véleményük szerint a fiskális politikában ebben az évben komoly fordulat következett be, ami az államkötvényeket csak pozitív irányba terelheti.
A NAPI Gazdaság információi szerint a kormány nem tervez válságintézkedést a kamatterhek várható növekedése miatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel a költségvetés főösszegeit már elfogadta az országgyűlés, tartósan magas kamatszint esetén a büdzsé általános tartalékából lehetne finanszírozni a többletkiadásokat. Ezt a keretet a beterjesztéskor 31,3 milliárd forintban határozta meg a kormány, a végső összeg ugyanakkor a fejezeteken belüli átcsoportosítások révén még változhat.
Nem maradhat tartósan a 12,5 százalékos szinten a jegybanki alapkamat, mivel a cégek nem képesek kigazdálkodni a döntés után akár 14-15 százalékosra is emelkedő beruházási hitelkamatokat - értékelte a kialakult helyzetet lapunknak Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke a folyamatosan felröppenő pletykákat kommentálva kijelentette, hogy jelenleg nincs napirenden László Csaba leváltása.
A forint piacán bekövetkezett bizalmi válság súlyos gazdaságirányítási hibák és az árfolyam tudatos gyengítésének a következménye - jelentette ki Varga Mihály expénzügyminiszter. A fideszes képviselő szerint László Csaba londoni megnyilatkozása egy hosszú folyamat részének tekinthető, ugyanis a forint leértékelődése irányába hatott a sáveltolás is, amelyről utóbb a nemzeti bank alelnöke és a tárca államtitkára is beismerte, hogy hiba volt.
