Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB monetáris tanácsa nem emelte a jegybanki alapkamatot - szólta el magát Járai Zsigmond tegnap, a testület ülését követő sajtótájékoztatón. Az elnök utóbb arra korrigált, hogy „nem változtatott a kamaton”, azt viszont elismerte, hogy a piac emelést árazott be várakozásaiba. Az ugyancsak tegnap közzétett inflációs jelentés semmi meglepőt nem tartalmazott: annyi kiderült, hogy a jegybank „elengedi” a jövő évi inflációt, immár nyíltan beismerve, hogy az a korábban meghatározott célsávon kívül esik. Elemzők szerint viszont ez magával hozhatja, hogy a következő évi cél teljesítése során erősebbek lehetnek a felfelé mutató kockázatok, mint a lefelé mutatóak, erősödhetnek az inflációs várakozások, ami ugyancsak nehezíti a célkitűzés elérését.
A mostani előrejelzés szerint idén az augusztusi jelentésben szereplő 5,2 helyett 5,1, 2004-ben pedig a korábbi 5,8 után 5,9 százalékos év végi inflációt várnak. Az MNB - bár hivatalosan nem határozza meg - nettó inflációt is említ, ami az áfaemelés egyszeri, az inflációt mintegy 1,6 százalékkal növelő hatásaitól megtisztított előrejelzés. Az így létrejövő éves átlagos 5 százalékos fogyasztói áremelkedés pedig már sokkal jobban mutat, s az elnök ez esetben nem is tart szükségesnek különösebb beavatkozást.
A jegybank továbbra is hangsúlyosan kommunikálja, hogy az inflációs célok eléréséhez a 250 és 260 forint közötti eurókurzus kívánatos.
A jelentés kedvező képet fest a gazdaság kilátásairól, megemlíti, hogy már látszanak a növekedés jelei. A jegybank problémásabbnak ítéli a jelenlegi makrogazdasági helyzetet, mint a jövőbelit. Az elnök mindazonáltal nem mulasztotta el említeni a fiskális szigor hiányosságait, ami aggasztó lehet a 2005-ös inflációs cél teljesítését illetően. Az államháztartási hiány szerinte feltehetően magasabb lesz a tervezettnél, ám az euró tervezett 2008-as bevezetéséhez „hozni kell” büdzsét. Jövőre az export növekedése húzhatja a gazdaságot, s a hosszabb távú kilátások sem rosszak, mindazonáltal az élelmiszerárak, illetve az inflációs várakozások erőssége óvatosságra int.
A jövő évben vélhetően csökken a fizetési mérleg hiánya, ami ugyancsak alátámaszthatja a jegybank óvatos optimizmusát. A következő években a GDP várhatóan 3 százalékkal nő, igaz, Járai szerint 5 százalékos növekedési potenciál van a gazdaságban. A jelentés szerint a következő években javulhat a béralkalmazkodás, a bérek növekedésének üteme mind közelebb lesz a termelékenységéhez.
