Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Kevesebb mint egy év alatt Magyarország divízió I-es világbajnokságot rendezett, vendégül látja a világbajnok szlovák válogatottat a Hat Nemzet Tornán és februárban jönnek a kanadaiak. Miből finanszíroza a szövetség ezt a sűrű programot?
Kovács Zoltán: A szövetség idén 80 millió forintból gazdálkodik (ha nem számítjuk a legalább ilyen nagyságrendű vébészervezést), 5,2 milliót kap a Nemzeti Sportszövetségtől, 1,5 milliót a Magyar Olimpiai Bizottságtól (MOB), pályázatokból, tagdíjakból is van bevétel és 10 milliós forrást jelent a Nemzetközi Jégkorong Szövetség támogatása. A többit szponzorok adják össze: a Magyar Jégkorong Szövetség fő támogatói között megtalálható az AstraZeneca gyógyszergyár, a Skoda Magyarország és a bajnokság névadójaként immár a Borsodi Sörgyár Rt.
- Gazdasági szempontból mire van szüksége a magyar hokinak, ahhoz, hogy felzárkózhasson a legjobbakhoz? Honnan lehet többletforrásokat bevonni a szükséges infrastrukturális fejlesztésekbe, utánpótlás-nevelésbe?
Studniczky Ferenc: Belátható időn belül nem várható, hogy nagyságrendekkel növekedjen a közvetlen állami támogatás. Az eredményesség alapján osztott pénzeket nézve sem lehet reális cél, hogy a magyar jégkorong-válogatott a finneket vagy a svédeket megverve a világ első hat legjobb csapata közé kerüljön. Az állami szerepvállalás ugyanakkor, mint ahogy azt az gazdaságfejlesztési támogatásoknál látjuk, más formában is elképzelhető. Nem is a működéshez lenne a legfontosabb a költségvetési segítség, hanem a fedett pályák építéséhez. A szövetség által indított projektekben érdekeltté akarjuk tenni az önkormányzatokat mint esetleges későbbi fenntartókat, vannak olcsó pályaépítési modelljeink: a kamatmentes kölcsöntől kezdve minden, a gazdaság más területein használatos megoldásra nyitottak vagyunk.
Az üzleti élet oldaláról nézve nem véletlen, hogy három komoly cég odaállt a magyar jégkorong mögé. Gazdasági szempontból ugyanis a hoki jó termék. Bizonyítja ezt a Hat Nemzet Torna, az, hogy A csoportos válogatottak jelentkeznek be játszani a mieinkkel. Jó termék a hoki, mert eladható reklámfelületeket kínál, tévében közvetítve is látványos. A magyar csapat telt házas meccseket játszik. Van rá esély tehát, hogy folyamatosan bővüljön a szponzorok köre. Mindez nem váltja ki azonban az állam, a MOB támogatását.
K. Z.: Fontos változás, és ez is növeli a jégkorong gazdasági potenciálját, hogy a sportág körüli történések itthon szinte folyamatosan adnak témát a sajtónak, a közönség világszínvonalú mérkőzéseket, világklasszisokat nézhet.
- Ugyanakkor ha nincsenek csapatok, nincsenek játékosok, nincs utánpótlás, a hoki csak importlátványosság marad.
K. Z.: Szerencsére történt előrelépés az utánpótlás terén is. Az AstraZeneca jóvoltából 1,5 millió forint jut minden korosztálynak tornák szervezésére, a vidéket pedig a Testnevelési Egyetemen most beindított edzőképzéssel próbáljuk felzárkóztatni. A legfontosabb cél, hogy a térképre ránézve ne lássunk megyéket jégpályák nélkül: Fejér megye ebből a szempontból kivételes helyzetben van a két pályájával, de máshol nagy a lemaradás.
- Az utánpótlással szorosan összefügg a fedett pályák kérdése, hiszen a legutóbbi időkig a sportág fejlesztésének legfőbb kerékkötője az volt, hogy csak két megfelelő színvonalú létesítményben lehetett a fiatal tehetségekkel foglalkozni, nemzetközi mérkőzéseket rendezni vagy a szponzorokat kulturált körülmények között vendégül látni.
S. F.: Jégcsarnokok épülnek Kaposváron, Zalaegerszegen. Debrecenben tavaszra ígérik a nagyerdei pályával kapcsolatos munkák felpörgetését, Miskolcon pedig elfogadott tervek, közgyűlési határozatok vannak a jégpálya megépítésével kapcsolatban. Ha ezek közül kettőnek az építése gyorsan befejeződne, én már boldog lennék.
- Mennyire célja a szövetségnek, hogy a tengerentúli módihoz hasonlóan magánbefektetők vásároljanak maguknak csapatokat, amelyeket azután üzleti vállalkozásként működtethetnek?
S. F.: A szövetség ebbe nem kíván beleszólni. Ha a klub közgyűlése úgy dönt, hogy eladják a csapatot, az MJSZ ezt tudomásul veszi. Nem szeretnénk ugyanakkor a labdarúgásban látott utat választani. Ha át is alakulnának a klubok gazdasági társaságokká, akkor is a szövetségen belül tartanánk a legfőbb ügyeket, és nem adnánk át egy attól elkülönült ligának. Figyelembe véve azonban a csapatok mögött álló önkormányzati pénzek nagyságát, saját lábra állásuk egyelőre nem tűnik reálisnak.
- Hogyan alakultak a nemzetközi kapcsolatok az utóbbi időben, milyen esélyeik vannak magyar játékosoknak külföldre kerülni?
K. Z.: A Dunaferr és az Alba Volán részvételével zajló Interliga hatalmas előrelépést jelentett, hiszen folyamatosan A csoportos országokból érkező ellenfelekkel játszanak a csapatok, a magyar bajnoksággal együtt így biztosított a heti kétszeri játéklehetőség. Az ilyen sorozatokkal vagy tornákkal a játékosmegfigyelők látókörébe is jobban bekerülhetnek a magyar hokisok.
A szövetség emellett napi kapcsolatba került osztrák és szlovén partnerével is, ami segíti az utánpótlás-edzőtáborok, a túrák megszervezését.
- Februárban jön a kanadai válogatott. Mire számíthat a magyar közönség?
K. Z.: A mérkőzést február 3-án játsszuk. A helyszín még pályázás alatt van. A Sportaréna kiesik, mivel ott korcsolya Európa-bajnokságot rendeznek ebben az időpontban. Így ajánlatot nyújtott be a debreceni Főnix csarnok, a székesfehérvári jégcsarnok és az AstraZeneca-csarnok. A szövetségnek a tengerentúliak vendéglátása 10 millió forintba kerül, ennek legnagyobb részét a repülőjegyek teszik ki. A játékosok 90 százaléka Európában játszik, Helsinkiből, Stockholmból, Németországból jönnek. Az észak-amerikai profiliga, az NHL sztárjainak felbukkanása ugyanakkor nem várható.
