Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Vigh György Zsolt
A gazdák október-november folyamán vehetik kézbe először azokat az új - légi felvételeken alapuló - színes blokktérképeket, amelyek a jövőbeni európai uniós mezőgazdasági támogatások alapját adják - mondta lapunknak Csornai Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Távérzékelési Központjának vezetője. Már a 2004. évi támogatások felvételének is ez lesz az alapja. Az Európai Unió (EU) a földalapú támogatások kifizetéséhez kötelezően előírta tagállamainak az úgynevezett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) kiépítését. Az EU-ban agrártámogatás 2004-től kizárólag ennek alapján igényelhető. A központi számítástechnikai rendszer létrehozására Magyarország tavaly 10 millió eurónyi PHARE-támogatást kapott. Nemzeti forrásból épült azonban ki az IIER egyik legfontosabb alrendszere, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR).
Az országot légi és műholdas felvételek segítségével mintegy 300 ezer úgynevezett fizikai blokkra osztották egy térinformatikai térképen. A területek az időben állandónak tekinthető tereptárgyak segítségével (út, vasútvonal, töltés) megkülönböztethetők egymástól, ez adja az ellenőrzési alapot. A rendszer lehetővé teszi a mezőgazdasági táblák helyének és méretének pontos meghatározását. A gazdáknak ilyen térképeken kell bejelölniük, hogy hol és mit termesztenek. Mivel a félméteres felbontású, térképhelyes légi felvételeken (úgynevezett ortofotókon) pontosan látszanak a tereptárgyak, nemcsak az említett pontos helymeghatározás lehetséges, hanem kideríthető, hogy az érintett parcellákon valóban mezőgazdasági növénytermesztés folyik, vagy egy tanya, facsoport, esetleg út található ott, amelyre nem jár támogatás. A térképek rendre megújulnak, a 2000 márciusa és júliusa között készült felvételeket folyamatosan frissítik, évente általában az ország egyharmadát fotózzák újra.
A rendszer segítségével tehát elkerülhetők a csalások, hiszen a terabájtnyi adatot tartalmazó számítógépes adatbázisban ellenőrizhető, hogy az egy-egy parcellára bejelentett támogatási igényben a valóságnak megfelelő méretű művelési területet jelöltek-e meg. Túligénylés esetén nemcsak a jogosulatlanul kiutalt összeget kell visszafizetni, hanem a támogatási keret is csökken. Ellenőrzés céljából nagy és szupernagy felbontású felvételeket készítenek, évente többször. A távérzékeléses ellenőrzést a FÖMI 2000-től végzi. Tavaly 8400 kérelmet, 40 ezer táblát és 250 ezer hektárnyi területet ellenőriztek ezzel a módszerrel.
Az EU-monitoring hasonlóan szigorú, hiszen az agrártámogatási kérelmek legalább 5 százalékát kell ellenőrizni. Ez csak légi és urfelvételek segítségével oldható meg, tekintettel arra, hogy a magyarországi szántóterület mintegy 5 millió hektár - vélekedik Csornai. Vitás esetekben területbejárással egészíthető ki a vizsgálat. Az éppen ellenőrzésre kerülő területeket kockázatanalízissel választják ki.
Az EU azonban nem elégszik meg a nemzeti ellenőrzéssel, azt gyakorta felülellenőrzi. Ilyen felülvizsgálatok kapcsán a 15 tagállam 2000 és 2003 között összesen mintegy 2 milliárd eurónyi jogosulatlanul igényelt mezőgazdasági támogatást fizetett vissza. Nem csoda, hogy az unió szigorúan ellenőrzi a kifizetéseket, hiszen a szántóföldi növénytermesztés közvetlen támogatására a teljes közösségi költségvetés (80 milliárd euró) mintegy negyedét - tehát a teljes mezőgazdasági fejezet (40 milliárd euró) felét -, azaz 20 milliárd eurót fordít Brüsszel.
Jövőre csak Magyarországon negyedmilliónyi agrártámogatási igény bejelentése várható, míg az idén 160 ezer kérelmet kellett elbírálni.
A távérzékelésen alapuló mezőgazdasági fejlesztések közül az egyik legfontosabb a termoterület mérése és a mezőgazdasági hozambecslés. A távérzékeléses termés-előrejelzésre irányuló kutatómunka az 1980-as években indult Magyarországon, s 1997-től az már operatív jelleggel működik az országos távérzékeléses szántóföldi növénymonitoring és termésbecslés (Növmon) nevu rendszer keretében. A FÖMI 2003-ig 35 jelentést tett le a Földművelésügyi Minisztérium asztalára, amelyben országos és megyei bontásban megadja a nyolc legfontosabb szántóföldi növény vetésszerkezetét, termőterületének értékét és a várható terméshozamot - tájékoztatott Csornai. A nyolc növény közül a legnagyobb területet 1-1,2 millió hektárral az őszi búza és ugyanekkora területtel a kukorica képviseli. Emellett az őszi árpa, a tavaszi árpa, a silókukorica, a napraforgó, a lucerna és a cukorrépa szerepel a listán. Ezek a növények teremnek a szántóterület 85-95 százalékán. A mérések során egy-egy területrol a vegetációs idoben, április és augusztus között négy urfelvételt készítenek a francia SPOT, az indiai IRS vagy az amerikai Landsat műholdak.
A hozambecslést az amerikai NOAA holdak segítségével végzik el, amellyel a növény fejlettségét és egészségi állapotát is mérik. Csornai hangsúlyozta, hogy ennél pontosabb és objektívebb mérési módszer nincs. A régi technikák csak a növények egy részét mérték, míg a távérzékelés segítségével az egész földterület megfigyelhető. A rendszert azért ellátták belső minőségvizsgálattal, amely az űrfotókból készített elemzést összehasonlítja a terepadatokkal. A FÖMI 1998-tól saját NOAA muholdvevot üzemeltet, amellyel akár naponta többször is készíthet felvételeket.
Ilyen űrfelvételeket bárki rendelhet - mondta kérdésünkre a központ vezetője. Bár egyelőre a legkisebb, rendszeresen készített felmérés megyei szintű, de 1999-ben végeztek már egy gazdaságra vonatkozó termésbecslést. Ennek során 3 százalékos hibahatáron belül mondtak eredményt. Csornai elmondta, hogy ilyen kutatásokat 2004-től folytatják. A szakértő szerint ha az egész ország teljes szántóterületén megcsinálnák a gazdaságok hozamtérképét, akkor az nem kerülne többe, mint hektáronként 200 forint. Ha csak a szántóterület harmadára végeznék el az elemzést, a hektáronkénti ár még akkor is csak 350-400 forint lenne. Viszont ha az országban csak tízezer hektár feltérképezésére lenne igény, az már nem lenne gazdaságos. Csornai kiemelte, hogy nemcsak az említett nyolc növényre, hanem bármely más kultúrára, így dohányra, repcére vagy szójára is elvégezhetők a vizsgálatok.
A nagyobb felbontású (10x10 méteres) sorozatfelvételek segítségével megállapítható egyes növénybetegségeknek - mint a vetésfehérítő kártételének vagy a napraforgó gombabetegségének - a súlyossága, terjedési üteme és iránya, segítséget adva az ellenintézkedéshez. Persze minél nagyobb a felbontás, annál drágább a fotó. Emellett az egészséges táblákon belüli - a talajnedvesség eltéréseiből adódó - egyenlőtlen fejlődést is kimutatják a felvételek. Így lehetővé válik az irányított beavatkozás, öntözés. Ugyanakkor megoldható a növények különböző fejlődési foka szerinti műtrágyaszórás. Ehhez persze egy másik, szintén űrkutatási eredményt, a mára széles körben elterjedt GPS-navigációt kell használni. Ez egy új, precíziós gazdálkodási mód kialakításához vezet - állítja Csornai. A precíziós gazdálkodásra Magyarországon jó példával szolgál az IKR Rt., amely elsőként kezdte meg a műholdvezérlésű talajminta-vételi rendszer kiépítését, melynek segítségével célirányosan és takarékosan teríthető a mutrágya. Mindez csökkenti a költségeket és a környezetterhelést, optimalizálja a termesztést és a bekerülési költsége alacsony.
Árvizek megelőzése űrfotókkal
Az űrfelvételek egyik kevésbé ismert felhasználási módja a belvíz- és árvízfigyelés, valamint -előrejelzés. A FÖMI szerint a hatékony árvíz-előrejelzéshez egy szubregionális projektre lenne szükség, amely a környező országokat is feltérképezné. Ugyanis egy-egy űrfelvétel rávilágíthat arra, hogy hol következett be nagyarányú erdőpusztítás vagy a mezőgazdasági termőterület csökkenése, s ez mely területen növeli az árvízveszélyt. Technikailag ehhez már minden feltétel adott. A belvíz-árvíz monitoring során 1999-ben a FÖMI a Dunától keletre eső országrészekre készített elöntési térképet, a sorozatfelvételeken nyomon követhető a víz levonulása, a kultúrák károsodása (pusztulás, gyomosodás). Az ilyen felvételek gyakorlati haszonnal bírnak, hiszen a vízelvezetést is segítik, amellett, hogy pontosan dokumentálható általuk az elöntés kiterjedése. A hagyományosnál olcsóbbak, megbízhatóbbak és lényegesen gyorsabbak ezek az elemzések. Erre jó példa volt a Körösök áradása, amikor 40 ezer hektárt sikerült megmenteni azáltal, hogy a műholdas felvételeken pontosabban meg lehetett határozni az árhullám szintjét és a gátakat célzottan erősíthették meg. A műholdfelvételek e-mailen már az elkészítésük után fél órával eljutottak a FÖMI-ből a védekezés vezetőihez. A rendszer egyben segítheti az evakuációt. Az úgynevezett AVHRR képeket a NOAA műholdcsalád egyik tagja fotózta. A képek egyébként a károk rendkívül pontos dokumentálására, kárbecslésre is alkalmasak. Emellett aszálytérképek is készültek, legutóbb az idén. A növények által visszavert sugárzásból levezethetők a rendellenességet mutató fejlődésgörbék.
Szőlőültetvényeket, gyümölcsösöket is műholdról fotóznak
A szőlőültetvény-regisztert az EU 2005-tol életbe lépő rendelete szerint ugyancsak térinformatikai rendszerben (VINGIS) kell nyilvántartani. Egy-egy borvidék szőlőültetvényeit ortofotók segítségével pontosan körülhatárolják. Az EU-ban minden országnak garantálnia kell ugyanis, hogy a történelmi borvidékeiről nem „származik” több bor, mint amennyi ott valójában terem. Ellenőrizhetővé kell tenni a kivágási és szerkezetátalakítási támogatások, kvóták kezelését. A 22 magyarországi borvidék és a borvidékeken kívüli szőlőterületek százszázalékos feltérképezése - a hegyközségek adatbázisának megfelelően - a projekt harmadik fázisában, jövőre készül el. A munkálatok során nemcsak az új területek feltérképezését, hanem a változások regisztrálását, azaz május 31-ével az éves kivágások és új telepítések rögzítését is elvégzik. A módszer továbbfejlesztése lehetővé teszi a szőlő- és gyümölcsültetvények termésbecslését is.
