Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén 534 millió forint volt a költségvetésből űrkutatásra fordítható keret, s jövőre közel ugyanekkora támogatásra lehet számítani – mondta kérdésünkre Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója. Az összeg mintegy fele, 256 millió forint – azaz 1 millió euró – az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) úgynevezett PECS (Plan for European Cooperative States) programjának tagdíja. Már biztosra vehető, hogy 2004-ben is ennyi jut erre a tételre, amely korántsem kidobott pénz, ugyanis pályázati úton a 90 százaléka visszaszerezhető.
A magyarországi pályázatokat összegyűjtő és előminősítő MŰI-hez az első körben 47 előzetes igénybejelentés érkezett, amiből az iroda 19-et választott ki. Az európai űrhivatal ezeket kivétel nélkül elfogadta, igaz, ezek jellemzően korábbi ESA-együttműködések folytatásai voltak. A 19 előzetes igénybejelentés együttes összege mintegy 360 ezer euró, tehát az idei keret jó egyharmada elfogyott. A MŰI a következő 29 igényből 11-et továbbított az ESA felé, amelyeket az ügynökség várhatóan még ősszel elbírál. Az együttes igény persze jóval kisebb, mint az előző esetben, így némi pénz megmarad az idei tagdíjból, ami azonban nem vész el, mivel a következő évekre átvihető.
Azonban az már most látszik, hogy a kutatóhelyek és az ipari vállalkozások a következő öt évben mintegy 2,5 millió eurót igényelnek. Ha közben nem nőne a befizetés, akkor öt év alatt 5 millió euróból – az említett 90 százalékos szabály alapján – 4,5 millió euró lenne visszapályázható, ám ebből az eddigi igényt levonva az újabb programokra várhatóan már csak 2 millió euró jut majd. Így, ha jövőre még nem is, de két-három éven belül a folyamatosan bővülő ESA-együttműködés szétfeszítheti a jelenlegi keretet. Annál is inkább, mivel az Európai Űrügynökség feltérképezteti néhány kelet-európai ország, így Magyarország űripari beszállításra alkalmas vállalatait is, így számos új, arra alkalmas és fogékony vállalat is MŰI látóterébe kerülhet – tudtuk meg Both Elődtől.
Majdan, teljes jogú ESA-tagként Magyarország várható éves befizetése egyébként is magasabb lesz, a MŰI igazgatójának becslése szerint körülbelül 5-10 millió euró (Írországé 4,2 millió euró). Azonban a tagországok nemcsak a kötelező befizetéssel, hanem az úgynevezett önkéntes programokban való részvétellel is hozzájárulnak az ESA tevékenységéhez, s a kisebb országok is legalább a kötelező tagdíj mértékéhez közel eső összeggel. Erre Írország tavaly további 3,3 millió eurót fordított. A belépésnél felmerül egy néhány millió euróra rúgó egyszeri kiadás is.
A magyar űrkutatási kiadások 534 millió forintos főösszegének második legnagyobb tételét a témapályázatok adják, 200 millió forinttal. Ebből 20 százalékot négy űripari vállalkozás, a BL Electronics Bt., az SGF Kft., az Admatis Kft. és a TTTC Kft. kapott meg. Az egyetemek 31 százalékkal, a kutatóintézetek 28 százalékkal, egyéb költségvetési szervek pedig 21 százalékkal részesedtek a keretből. A 200 millió forint tematikus megoszlása szerint 16 százalékot űrélettani kutatásokra, 6 százalékot oktatásra, 34 százalékot alkalmazásokra, 16 százalékot fedélzeti műszerek fejlesztésére, 28 százalékot pedig alap- (például meteorit-) kutatásra fordítottak. Az alkalmazások között olyan gazdaságilag is fontos területek emelhetők ki, mint a navigáció, a meteorológia, az anyagtudományok vagy a távérzékelés, amelynek keretében a Szigetköz állapotváltozásának követése is helyet kapott.
A teljes hazai űrkiadásokból a kutatóhelyek támogatására további 47 millió forint jut, az utazási keretre 5 milliót, a MÜI működésére pedig 26 millió forintot fordít a költségvetés.
