Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben az alapkutatások folynak a Marssal kapcsolatban, számos egyéb kérdés mellett azt megválaszolandó, hogy volt-e, van-e ott élet, a meghatározó űrügynökségek csillagászati összegeket felemésztő programokat indítottak be a Naprendszer negyedik bolygójának meghódítására. Az európai Mars Express – amely még olcsónak számít 360 millió eurós költségével – Beagle–2 nevű leszállóegysége az élet nyomait kutatja majd, akárcsak az amerikai Spirit és Opportunity robotjárművek. A NASA a következő években öt programjára mintegy 1,7 milliárd dollárt költ majd. A talajmintát a Földre visszahozni képes első robot fellövése 2009-re prognosztizálható, ennek költségét a szakértők 900 millió dollárra becsülik. Ember Marsra szállása legkorábban 20-30 év múlva várható, s ennek költségét ma még megjósolni is nehéz volna. A számos kézzelfogható haszonnal járó űrkutatási területtel szemben a Mars meghódítása a hatalmas kiadások mellett kevésbé tűnik kifizetődő vállalkozásnak, így a gazdasági haszonról kevés szó esik. A nagyszabású programban a bizonytalanság miatt számolni kell a kiadások elúszásával (mint a legtöbb űrprogram esetében), ráadásul egy ilyen nagyságrendű vállalkozást aligha lesz képes egyetlen ország finanszírozni.
A merészebb gondolatok, az állandó kolónia kiépítése, vagy a Marsról nyersanyag – gazdaságos – Földre juttatása ebben az évszázadban aligha reális. Nagyobb az esélye egy Hold-bázis létrehozásának. Szeptember végén az ESA egy Ariane rakétával fel is lőtte a „mindössze” 110 millió dollárba került Smart–1 nevű szondáját, amely megvizsgálja egy állandó telep létesítésének lehetőségét is. Ha pedig egyes tudósok felvetése helyesnek bizonyul, hogy a Föld és a Hold valaha egy bolygót alkotott, akkor a földi ércek jórészt fellelhetők a Holdon is. A Holdért – ambiciózus terveket dédelgetve – versenybe szállt Kína és India is. Ahogy a Hold-program, úgy a Mars meghódítására tett erőfeszítések is hozhatnak olyan kutatási eredményeket, amelyeknek a polgári adaptációja tetemes hasznot hajthat. Az űriparnak azonban nem kétséges, hogy a kutatás-fejlesztés és a gyártás jelentős megrendeléseket hoz majd, akár a Mars-, akár az új Hold-programok kapcsán.
