Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az előzetes tervek arról szóltak, hogy a kormányzat még az idén 100 millió forint induló feltöltéssel indítja útnak a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot, ám ez annak ellenére elmarad, hogy a 2004. évi költségvetési törvény tervezetében 2003. évi előirányzatként szerepel ez az összeg. Csák Csongor, a Pénzügyminisztérium szóvivője a NAPI Gazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy ha lett volna árvíz, a károkat az általános tartalék terhére fizették volna, de mivel elmaradtak a természeti csapások, erre végül nem került sor. A 2004-es költségvetésben 147,8 millió forint előirányzat szerepel az alap feltöltésére.
Az alapot, amely az augusztusra tervezett indulás dacára mind a mai napig nem kezdte meg a működését, a kormányzati döntés értelmében a Magyar Államkincstár (MÁK) kezeli. A PM képviselőjének válaszából kiderült, hogy a munkáját idén megkezdő alap működtetésére nem hoznak létre külön apparátust, az adódó feladatokat a MÁK köztisztviselői és megbízottak végzik majd. Az egyik első feladatra, az alap könyvvizsgálói feladataira péntekig lehet jelentkezni a pályázatot kiíró Állami Számvevőszéknél.
A megkésett indulás bizonyossá teszi, hogy a már említett költségvetési előterjesztésben az idei évre előirányzott 10 milliós lakossági befizetés sem teljesül, hiszen az érintett területeken lakóknak nincs hova befizetniük és a befizetések módja is kérdéses. Jövőre 170 millió forint lakossági hozzájárulással számol az alap.
Az eredeti tervek szerint a kár felmérésekor az alap a biztosítók kárszakértőit kérte volna fel a károk elbírálására. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint azonban mindeddig egyetlen biztosítóval sem kötöttek szerződést ilyen feladatra. A PM szóvivőjének tájékoztatása szerint könnyen előfordulhat, hogy nem is lesznek ilyen szerződések, ugyanis az alap működéséről készített utolsó változatban már nem szerepel a biztosítótársaságok kárfelmérőinek felkéréséről szóló kitétel.
