Romlottak az elemzői várakozások a folyó fizetési mérleg hiányával és a növekedéssel kapcsolatban - derül ki a Reuters szeptemberi felméréséből. Az augusztusi felmérés átlagához képest az idei évre előre jelzett 4,19 milliárd euró folyó deficit és az immár 3 százalék alá várt növekedési ráta is jelentős romlás, és a jövő évi 4 milliárd eurós, illetve 3,32 százalékos prognózisok is növekvő borúlátásról tanúskodnak. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban pesszimistábbak lett a piac az utóbbi egy hónapban. A szakértők szerint idén decemberben 5 százalék körül lesz a 12 havi index, jövő év végén pedig 5,5 százalékos rátára lehet számítani. A 2004-es prognózis csaknem 0,4 százalékpontos emelkedés az egy hónappal korábbihoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredetileg 4,5 százalék alatti inflációt célzott meg 2003 végére, a legújabb 2004-es inflációs cél pedig 5,5 százalék. Ez utóbbihoz Járai Zsigmond jegybankelnök szerint 255 forint alatti eurókurzusra van szükség, ami az utóbbi napokban teljesült is. Később szintén az inflációs várakozások javulását idézheti elő, hogy jelentősen csökkent az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, ami az elemzők szerint a közeljövőben az üzemanyagárak további csökkenését okozhatja.
A kialakult magas hiány hosszú távon semmiképpen sem tartható fent, a gazdálkodás egyensúlyba hozatalára sürgős megoldást kell találni - vélekednek az Ecostat kutatói legutóbbi jelentésükben. A gazdaságpolitika kiemelt fontosságú prioritása a költségvetési hiány jelentős mérséklése. Ez pedig az EU-csatlakozás sikerességéhez is szükséges reformok végrehajtása mellett komoly gazdaságpolitikai kiigazítást igényel.
Az év második felében a gazdasági növekedés élénkülésére számít az Ecostat. A külkereskedelmi forgalom feltételezett növekedése kedvezően hathat az ipari termelés bővülésére. Az államháztartás és a külgazdaság egyensúlya romlik, az eladósodás fokozódik. Az uniós csatlakozást követően várhatóan megnő a tőkebefektetések értéke, s előreláthatóan az államháztartás finanszírozási igénye is csökken. Mindez ismét kiegyensúlyozottabbá teheti a fizetési mérleget. Az export lassú növekedése, valamint az importigényes feldolgozóipar növekvő behozatala ugyanakkor az egyensúly romlását vetíti előre. Az államháztartás kiadási oldalán jelentkező rendkívüli tételek, valamint a korábban vállalt kötelezettségek nyomán a hiánynak a tervezettől való jelentős eltérése várható.
Molnár Csaba
Kolozsi Pál