A témakörökkel foglalkozó kötetek alapvetően az irányadó európai direktíva, valamint a harmonizált magyar rendelet előírásait ismertetik, és rámutatnak a két szabályozás között esetleg fennálló különbségekre is. Összeállításkor cél volt a praktikus használhatóság, hogy egy felhasználóbarát ismertető anyagot adjanak az érdeklődők kezébe, ami megkönnyíti a szükséges ismeretek elsajátítását. A kiadványok szerzői olyan szakemberek, akik az adott szakterületen kiemelkedő tudással rendelkeznek. Az egyes füzetek utolsó fejezete tartalmazza azoknak a szervezeteknek és intézeteknek az elérhetőségét, ahol a vonatkozó terméktípussal kapcsolatban további információkhoz lehet jutni. A füzeteket az ITDH honlapjáról is letölthetik az érdeklődők.
Az uniós csatlakozást követően az EU irányelveit és előírásait átvevő országokban gyökeresen megváltoznak a termékek forgalmazási követelményei. A magyarországi gyakorlattal ellentétben - amely az ipari termékek forgalomba hozatalát hatósági engedélyhez köti - az uniós irányelvek szerint a terméket piacra vitele előtt megfelelőség-értékelési eljárásnak vetik alá. Ennek módját a termék használata során fellépő kockázattól függően különbözőképpen határozza meg a jogszabály. A minősítés során nő a gyártó és a forgalmazó önállósága és felelőssége, a szabványok szerepe is átalakul, relativizálódik: a korábban kötelező szabványok önkéntessé válnak. A rendszer elengedhetetlen követelménye a piacfelügyeleti szervek hatékonyabb és ezzel párhuzamosan szigorúbb működése.
Az unió szabályozási rendszere értelmében a termékbiztonságot többfajta szabályozás biztosítja: a közösségi szabályozással le nem fedett területeket a tagországok saját szabályozás keretében irányíthatják. A műszaki szabályokra vonatkozó elvek 1985-ben bevezetett új megközelítés értelmében az irányelvek csak az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket írják elő. A részletes követelményeket a harmonizált európai szabványok tartalmazzák, amelyek alkalmazása nem kötelező.
Az Európai Unióban a termékek nagy része a gyártó megfelelőségi nyilatkozata alapján forgalomba hozható, nem kötelező tehát független vizsgálattanúsító szervezet tevékenységét igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyártók számára sokkal könnyebbé válik egy ilyen tanúsítvány beszerzése. Az önállósággal párhuzamosan a felelősséget is kell vállalniuk a forgalmazott termékért. Amennyiben meg kívánják osztani a felelősséget, akkor a gyártó és a forgalmazó közösen felkérhet egy független tanúsító intézményt a termék piacképességének és felhasználhatóságának bizonyítására. Ugyanakkor az olyan termékeknél, amelyek használata jelentős kockázatot jelenthet a használó számára, kötelezővé válik harmadik fél - minősítő intézmény - által elismert tanúsítvány.
Az irányelvek betartását a szabályozás hatálya alá eső termékeken a CE jelzéssel jelzi a hatóság a vásárlók számára, de a jelzés látható elhelyezéséért a gyártó lesz a felelős. Ugyanakkor a forgalomba hozatalhoz nem elég a CE jelzés, hanem a gyártónak nyilatkozat aláírásával kell felelősséget vállalnia a termékért, valamint el kell készítenie és meg kell őriznie a termék műszaki dokumentációját is. A műszaki dokumentációt minden olyan ország nyelvén el kell készíteni, ahol a termék forgalmazásra kerül; a magyar piacfelügyeleti szervek általában az angol nyelven írott dokumentációt is elfogadják.
