Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugat-európai villamosenergia-rendszerrel való együttműködés keretében a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt.-nek ki kellett dolgoznia egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha a New York-ihoz hasonló vészhelyzet alakul ki az országban - mondta lapunknak Tombor Antal, a Mavir Rt. elnök-vezérigazgatója. Eszerint először az erőművek úgynevezett házi üzemét kell biztosítani, azaz azokat kell ellátni árammal, hogy újraindulhassanak. Ez Tombor szerint a kialakult helyzettől függően órákat, esetleg napokat vehet igénybe. Nagyobb áramkimaradás esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) segítséget tud nyújtani a belügyi szervezeteknek, amíg nem áll vissza az energiaellátás - közölte Dobson Tibor, az OKF sajtófőnöke. Ez általában abból áll, hogy a fontosabb intézményeket aggregátorokkal látják el, illetve az OKF szállítókapacitását, valamint logisztikai rendszerét a kialakult vészhelyzet elhárításának szolgálatába állítják. Dobson szerint amennyiben nagyobb területet érint a vészhelyzet, úgy - egy korábbi jogszabály értelmében - a belügyminiszter vezetésével fel kell állítani egy kormányzati koordinációs bizottságot. Ilyen esetekben az általános tartalékból különíthetnek el pénzt a helyzet kezelésére, ennek évi előirányzata 27 milliárd forint, de átcsoportosításokkal vélhetően nagyobb összeghez is hozzá lehet férni, ha a szükség úgy hozza.
Kéri József, a Budapesti Közlekedési (BKV) Rt. infrastruktúra-osztályának főmérnöke elmondta lapunknak, hogy a főváros területén biztonságos a metrószerelvények áramellátása, a piros metró vonalán ugyanis tíz plusz két, míg a kék vonalon tizennégy plusz négy helyen csatlakozik az ellátás a metróvonalra. Amennyiben áramkimaradás lépne fel valamely csatlakozási ponton, úgy automatikusan életbe lép a tartalék betáplálás. Kéri szerint ha csupán egyetlen ponton kapná a rendszer az áramot, a szerelvények akkor is eljuttatnák az utasokat a legközelebbi megállóig. Amennyiben a teljes rendszer összeomlik, bekapcsolódnak az akkumulátorok, melyek vészvilágítást adnak a megállókban és a szerelvényekben, és nagyjából egy órán keresztül működnek.
Az áramkimaradásból eredő károk nehezen érvényesíthetőek a szolgáltatókkal szemben. Boross Norbert, az Elmű Rt. kommunikációs vezetője elmondta lapunknak, hogy a közüzemi szerződés értelmében a szolgáltatótól csak akkor lehetne kártérítést követelni, ha bizonyítható, hogy a cég a szerződésben meghatározott időn belül nem kezdett hozzá a hiba elhárításához. Az Elműnél átlag 30 percen belül elkezdik a hibajavítást, ami bőven belül van az előírt időhatáron. Emellett kártérítési felelősséggel tartozik a cég, ha nem a tőle elvárható módon jár el a hibaelhárítás során, illetve ha a javítás alatt neki felróható módon kárt okoz. Az ilyen problémák esetén az áramszolgáltató helyett az a biztosító fizeti a költségeket, amellyel a társaság felelősségbiztosítási szerződést kötött.
Önmagában az áramkimaradásból eredő károkra a biztosítók a lakossági fogyasztóknak csak abban az esetben fizetnek, ha lakásbiztosításukon belül van szerződésük a „kiolvadásos” károkra. Ez a hűtőgépben/fagyasztóban megromlott áruk ellenértékének kifizetését teszi lehetővé. Az ipari fogyasztók esetében az üzemszünet-, illetve az all risk biztosítások jelenthetnek védelmet az áramkimaradás esetén, ám ebben az esetben is csak a közvetlen károkra terjed ki a biztosítás, elmaradt haszon címén nem lehet pénzt szerezni a biztosítóktól.
