Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
László Csaba pénzügyminiszter pénteki kijelentése szerint jövőre 9-10 százalékos bruttó béremelésre van kilátás. A Pénzügyminisztériumban - szintén e napon - tartott háttérbeszélgetésen azonban más számok hangzottak el, amelyekből inkább 8 százalék alatti bruttó bérnövekedés következik. Lapunk információi szerint ugyanis a tárca a közszektorban 5 százalékos nominális bértömegnöveléssel és 2-3 százalékos létszámcsökkenéssel kalkulál (ebből egy százalékpont a „természetes fogyás”). Így az alacsonyabb létszám magasabb béremelést jelenthet.
A versenyszférában pedig 8 százalék körülire becsülik a bérnövekedés ütemét.
Megnyugtathatják a piacot az államháztartási hiány csökkentésére irányuló kormányzati törekvések - értékelte az újabb részletek fényében a kormány terveit Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője. Megalapozottságuk ugyanakkor változatlanul kétséges: Barcza számításai szerint a tervekben szereplő 3,8 százalékos deficit a valóságban közelebb lehet a 4,8 százalékhoz. Mindez 210 milliárd forintos különbséget jelent, amelynek legnagyobb tételét a kiadási oldalon szereplő 160 milliárd forint - nehezen megvalósítható - csökkentés jelenti. A költségvetési szféra bruttó bérei az inflációnak megfelelően 5 százalékkal nőhetnek, ugyanez a versenyszféra esetében 9 százalék lehet - vélte az ING elemzője.
A szakszervezetek nehezményezik, hogy a kormányzat előzetesen nem konzultált velük terveiről, ráadásul az intézkedések megint leginkább a bérből és fizetésből élőket sújtják. A tervezett 130 milliárdos többletbevétel, ami az adókulcsok változtatásának elhalasztásából fakad, a munkavállalók zsebéből havi nettó 3500 forintot húz ki - véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke. Az ASZSZ számításai szerint a kormány további 1,5 százalékkal növeli a központosítás arányát, ami nem az olcsóbb és hatékonyabb kormányzás irányába mutat. Az intézkedéscsomag jócskán nehezítheti az őszi érdekegyeztetési tárgyalásokat, mivel a munkavállalók nettó bérkiesésüket várhatóan megpróbálják a munkáltatóknál kompenzálni. Mindez nem javítja a versenyképességet, hiszen a bruttó bérek már így is a legmagasabbak a régióban - mondta Borsik.
Ötletek alapján nem lehet a közszolgáltatásokat megreformálni - reagált a bürokrácia leépítését sürgető véleményekre Szabó Endre, Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetője. A köztisztviselőket és közalkalmazottakat is képviselő szervezet elnöke szerint a közszféra egyes szektorai jelentősen alulfinanszírozottak. A SZEF támogatja a közszféra reformját, de csak átfogó és koncepciózus változtatást, nem pedig a finanszírozás átgondolatlan megnyirbálását - mondta Szabó.
Idén májusban sem lassult érdemben a magyarországi bérek növekedése - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Így az első négy hónapban a bruttó nominális átlagkereset 14,3, a nettó pedig 18,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A 2,7 millió alkalmazásban álló munkavállalói létszám 0,8 százalékkal nőtt egy év alatt, ezen belül a költségvetési intézményeknél 3,7 százalékkal gyarapodott az alkalmazottak száma. Folytatódott a vállalati és az állami szféra bérdinamikájának elszakadása. Míg a cégek folyamatosan fogják vissza a bruttó béreket, a közszféra bérei a tavalyi emelések bázishatása miatt továbbra is tartják magas szintjüket. A januári 40 százalék után ugyan csökkenő a tendencia, de az öthavi gyarapodás 24,8 százalék, év/év alapon számítva.
