Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU-csatlakozás kapcsán gyakran hangzanak el száz- meg ezermilliárdos összegek, amibe hazánknak kerül majd az uniós környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés. Az egyik legnagyobb költségű feladat a korszerű, a környezetet kevésbé terhelő, biztonságos hulladékgazdálkodás megteremtése. A szigetelt lerakók drágábbak, a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges infrastruktúra rendre többe kerül a hagyományosnál, az eleve illegális vagy időközben - a szabványok szigorodása révén - azzá vált lerakók felszámolása jelentős összegeket emészt fel. Meg kell próbálni kigazdálkodni az ezekhez az intézkedésekhez szükséges pénzt, hiszen általuk javul a környezet állapota, az emberek egészsége és közérzete, és nem utolsósorban megfelelünk az Európai Unió elvárásainak.
Közismert dolog azonban, hogy a környezetvédelem az egyes vállalatok szintjén sem olcsó mulatság. Sokszor erre hivatkozva nem teszünk meg bizonyos lépéseket, hiszen azok gazdaságtalanok.
Rendszerben és hosszabb távon szemlélve a környezetvédelmi lépések magas költségeivel szemben általában ezt meghaladó haszon áll, ami azonban nem feltétlenül jelenik meg a „számlát álló” gazdasági szereplőnél, csak közép- vagy hosszú távon jelentkezik, vagy nem számszerűsíthető.
Az Európai Bizottság például nemrégen végzett költség/hozam számítást a tagjelölt országok előírt környezetvédelmi beruházásaira, és arra a következtetésre jutott, hogy az eredmények lényegesen meghaladják a ráfordításokat. A felmérés kiterjed a légszennyezés, a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés várható alakulására.
A csatlakozó államoknak összességükben gigantikus környezetvédelmi beruházásokat kell végrehajtaniuk, ezek 2020-ig számított értéke 80-110 milliárd euró között lesz. Az uniós normáknak való megfelelés ugyanakkor jelentős értéknövekményt eredményez a környezet állapotában, az egészségügyben és más területeken pedig jelentős költségcsökkenést hoz. Ennek mértékét nehéz számszerűsíteni, a bizottság számításai szerint azonban az évszázad második évtizedének végéig mintegy 350-400 milliárd euróra rúg majd.
Az évtizedek múlva realizálódó társadalmi hasznok persze sovány vigaszt jelentenek egy gazdálkodónak, akinek hó végén kell bért, év végén pedig nyereségrészesedést és adót fizetnie. A problémát ügyesen megfogva ugyanakkor a „több környezetvédelem” kevesebb pénzbe is kerülhet, azaz megtakarítást hozhat. Ezeken a - messze ki nem használt - területeken a környezeti és gazdasági érdek együtt jár. A szakirodalom az ilyen szerencsés egybeeséseket alacsonyan csüngő gyümölcsöknek nevezi. Ha egy fáról szedjük a cseresznyét, általában az alsó gyümölcsökkel kezdjük, csak ezután mászunk létrára. Később egy-egy jobb falat reményében, a fa tetején egyensúlyozva néha még nagyobb kockázatvállalásra is hajlandóak vagyunk. A környezetvédelmi intézkedéseknek is van egy nyújtózkodás nélkül elérhető részük, mint azt a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) tavalyi felhívására érkezett esettanulmányok bizonyítják.
Tíz vállalat összesen 25 olyan, hulladék csökkentését szolgáló intézkedéséről számolt be, ami leggyakrabban egy éven belül megtérülő megtakarítást eredményezett, s a megtérülési idő ritkán volt három évnél több. A cégek a következők voltak: Audi Hungária Motor Kft., Bárczy Környezetvédelmi Kft., Biokom Környezetgazdálkodási Kft., Denso Gyártó Magyarország Kft., Magyar Posta Rt., Printrex Bt., Sony Hungária Kft., Tiszai Vegyi Kombinát Rt., Villeroy & Boch Magyarország Rt., Pécsi Vízmű Rt.
A fenti tíz vállalatnál megvalósult 25 hulladékcsökkentési és -újrahasznosítási intézkedés adataival számolva a beruházások értéke 428 millió forint volt, az éves működtetési költség 220 millió, a megtakarítás pedig 1336 millió forint. Az ezekből számított megtérülési idő 4,6 hónap. Érdemes még megjegyezni, hogy 12 intézkedés nem igényelt semmilyen beruházást, az ezek következtében fellépő tiszta megtakarítás 203 millió forint volt.
Még környezetileg élenjáró vállalatoknál is jócskán találhatunk egy-két éven belüli megtérülési idejű hulladékoptimalizálási lépéseket, így Magyarországon mindenkinek érdemes a háza táján szemügyre venni a kínálkozó, alacsonyan csüngő gyümölcsöket. Az alacsonyan csüngő gyümölcsök megismertetésére a Követ jelenleg gyűjti az újabb esettanulmányokat az Ablakon bedobott pénz II. c. kötethez, amelyet 2003. október 31-én mutat be sajtótájékoztató és konferencia keretében.
Az alacsonyan csüngő gyümölcsök begyűjtése után természetesen magasabbra kell másznunk, nő a megtérülési idő, romlik a költség/haszon arány, megkérdőjeleződnek a tisztább termelési beruházások az egyszerű pénzügyi elemzések tükrében.
