Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentése szerint 2008. január elsejétől Magyarországon az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz, ennek érdekében a következő négy évben teljesülnek a szükséges makrokritériumok: az infláció, illetve az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá süllyed, az államadósság pedig a 60 százalékos küszöb alá kerül. A kormányfő minden bizonnyal e makropálya megvalósulása első évének tekinti 2003-at, máskülönben nem jön ki a kritériumok teljesülése és az euró bevezetése között szükséges két év.
A jegybank támogatja az euró 2008-as bevezetését, mert a kis és nyitott magyar gazdaságban hosszú távon csak ez a lépés biztosíthatja a stabilitást - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybankelnök szerint a gazdaságpolitika hosszú távon nem térhet le a kormánnyal közösen meghatározott pályáról, amely így nem a kabinet, hanem az ország gazdasági stratégiája. Kérdésre válaszolva Medgyessy kijelentette: az euró előszobájának tekinthető ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás várható dátuma jövő május.
Abban minden elemző egyetért, hogy a szándékok teljesüléséhez a fiskális és jövedelempolitika területén kell változásoknak történniük. Ennek tükrében nem tartják kielégítőnek, hogy az idén várt 4,8 százalék után jövőre 3,8 százalékra mérséklődik az államháztartás hiánya, ami a bevételek 11,6 és a kiadások 8,3 százalékos bővülése mellett valósul meg. A deficit 1 százalékpontos csökkentése az alsó határa annak a sávnak, amiről az utóbbi időben a Pénzügyminisztérium beszélt (1-1,5 százalékpont). Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője pozitív üzenetnek tartja legalább a béremelések visszafogását. Medgyessy Péter miniszterelnök beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban a béremeléseknél érhető el megtakarítás.
A nettó átlagbérek jövőre az inflációval megegyező mértékben emelkedhetnek. Ugyanakkor világossá vált, hogy bizonyos jóléti kiadásoknál - nyugdíjemelés, lakástámogatás - további forrásbővülés valósulhat meg.
Kovács György, a DZ bank Rt. elemzője úgy látja, hogy a korábbi makropálya mellett (3,5 százalékos jövő évi hiány) nagyobb realitása lett volna az euró mihamarabbi bevezetésének. Ehhez szigorúbb konszolidációs politika kellett volna, amit a jelek szerint a ciklus végére halaszt a kormány. Ez viszont a választási években politikailag kockázatos, így a most mutatott eltökéltség gyengülhet - vélik szakértők. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője szerint még a 3,8 százalékos deficitterv is túl optimista a magas bázis miatt, idén ugyanis inkább 5,5 százalék lehet az államháztartás hiánya.
Szakértők szerint némi magyarázatra szorul, hogy jövőre több mint 11 százalékkal emelkednek az államháztartás bevételei. Idén 6-7 százalékos bővülésre van kilátás, ráadásul jövőre egyes intézkedések éppen a bevételek megcsappanását eredményezik. Ezek között említhető az áfarendszer átalakítása: a felső kulcs 2 százalékpontos csökkentése 90-100 milliárd forintos kiesést okoz, amelyet az alsó két kulcs emelése legfeljebb 50 milliárd forint többlettel ellentételez. A PM számításai szerint viszont az áfatörvény módosítása 85 milliárd forint többletet jelent, mivel a felső kulcsba sorolják a gáz nélkül figyelembe vett háztartási energiát és a személyszállítást. Előbbi eddig része volt azon átmeneti mentességet kapott szolgáltatásoknak, amelyek a csatlakozást követően évekig változatlan adóterhelést élveznek. A költségvetés érdekei azonban a jelek szerint újragondolásra késztették a kormányt.
A magánnyugdíjpénztárakhoz, lakásépítésekhez és a befektetési hitelekhez kapcsolódó adókedvezmények megnyirbálása jövőre 120-130 milliárd forint megtakarítást hoz - mondta tegnap László Csaba pénzügyminiszter. Megduplázódik a cégautóadó, az off-shore cégek 4 százalék társasági adót fizetnek jövőre. Bevezetik az ápolásbiztosítási járulékot, ami a bruttó bér 1 százaléka lesz, és a munkavállaló fizeti. Ez makroszinten 53 milliárd forint bevételt hoz. A kiadások közül a költségvetési szerveknél 140 milliárd forint lefaragást terveznek. A közúthálózat fejlesztésére jövőre 180 milliárd forintot fordítanak.
Az újraelosztás mértéke az idei 48,2 százalékkal megegyező lesz - jelentette ki László.
A kormány flejebb srófolta inflációs várakozását, jövőre immár 4,5-5 százalékos árszínvonal-romlással számol. Ez a gyengébb forint és az áfakulcsok változása miatt életszerű. A központi költségvetés kiadásai mindenesetre reálértéken legfeljebb 3,7 százalékkal emelkedhet jövőre, az optimista inflációs szám mellett.
A jövő év nem lesz a nagy adócsökkentések éve - jelentette ki Gál J. Zoltán kormányszóvivő később. Így az általános forgalmi adó kulcsainak megváltoztatása mellett parkolópályára kerülhet Csillag István gazdasági miniszternek a társasági adó csökkentésére irányuló terve. Az adócsökkentést zászlajára tűző SZDSZ-t a korábban elfogadott és a PM által módosítani kívánt 2004-es szja-tábla változatlanul hagyása, valamint a 2005-ös szja-kulcs-csökkenés kárpótolhatja.
