Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya májusban 8,3 milliárd forintot tett ki, az első öt hónap alatt így összesen 408,7 milliárd forint volt a deficit. Ez az éves előirányzat 49,1 százalékának felel meg - közölte tegnap a Pénzügyminisztérium (PM). Az államháztartás bevételei május végéig az előirányzat 40,4 százalékára teljesültek, a jóváhagyott kiadásokból pedig 41,2 százalékot költöttek el.
A májusi adat jóval felülmúlta a piac várakozását, a NAPI Gazdaság által készített előzetes felmérés 80 milliárd forint deficitet valószínűsített, és a legderűlátóbb szakértő is a ténylegesnél 24 milliárd forinttal magasabbra tette a hiányt. A tegnapi adat optimizmust szülhet az állampapírpiacon, a forintot azonban eddig sem a fundamentumok mozgatták - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza. A forint a tegnapi bejelentés után erősödött, ezt azonban gyors korrekció követte.
A meglepően jó adatot részben az magyarázhatja, hogy a május 1-jei ünnep miatt a közszférában 26,5 milliárd forint májusi bért már az előző hónapban átutaltak, így ez az összeg ezúttal nem jelent meg a kiadások között. A jó számhoz feltehetően arra is szükség volt, hogy ne csökkenjenek számottevően az előző hónapban rekordszintre emelkedő adóbevételek. Az alacsony májusi deficit azért is figyelemre méltó, mert április a negyedéves áfa-befizetések ideje, májusban pedig jellemzően visszautalások növelik a hiányt.
Az elemzők nagy része szerint a gazdaság növekedési ütemének mérséklődése és a kiadások elszaladása a tegnapi kedvező adat ellenére is kétségessé teheti az idei évre kitűzött 4,5 százalékos GDP-arányos hiányterv teljesülését. A gazdasági növekedés lassulása nem veszélyezteti a költségvetés bevételi oldalát, a fontos források - az áfa-, illetve az szja-bevételek - ugyanis a dinamikusan növekvő fogyasztáshoz és bérkiáramláshoz kapcsolódnak - véli a többséggel ellentétben Kovács György, a Budapest Economics szakértője. A lassulás visszafogott hatása abból adódik, hogy Magyarországon kicsi a gazdasági növekedéshez szorosan kapcsolódó vállalati adók súlya. László Csaba pénzügyminiszter hétfőn szintén a bevételi oldalban rejlő tartalékokra hívta fel a figyelmet (NAPI Gazdaság, 2003. június 3., 1-3 oldal).
Nem túl bizakodóak az idei államháztartási folyamatokkal kapcsolatban a Standard and Poor's (S&P) szakértői, bár a nemzetközi hitelminősítő megerősítette tegnap a szuverén magyar adósság besorolását. A kedvező májusi szám publikálása előtt megnyilatkozó S&P szerint a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és a kiadási túllépések miatt 2003-ban a GDP 5,5 százalékának közelében lesz az államháztartási deficit, és csak 2006-ban, azaz a tervezettnél két évvel később csökken a hiány 3 százalékra.
Kolozsi Pál