A FOE szerint az, hogy a fizetésképtelenségi névjegyzékben szereplő társaságok végeznék a megszűnésükről döntő cégek végelszámolását is, nem csökkentené a tulajdonosi jogosultságokat és felelősséget, de a végelszámoló szakértői közreműködése objektívebbé és gyorsabbá tenné az eljárást, valamint nagyobb betekintést tenne lehetővé a hitelezőknek is.
Felszámolási eljárásból évente 5-6 ezer indult az elmúlt három év során is, de közülük egyre többet - tízből nyolcat - üres cégek ellen indítanak, aminek az elvégzésért a vagyonból fizetendő jutalék helyett az államtól kapnak 125 ezer forintot a felszámolók. Ugyanakkor végelszámolásból is hasonló mennyiségű zajlik le évente, amit jellemzően a cégek ügyvezetői folytatnak le. Amennyiben ezek is a fizetésképtelenségi szakértőkhöz kerülnének, akkor megduplázódna éves ügyszámuk.
A múlt héten közgyűlést tartó FOE egy másik javaslata szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a reorganizáció a felszámolással szemben. A mai szabályozás a továbbműködtetés, a csődvédelem helyett a megszüntetést szorgalmazza. Az Európai Unióban is inkább a működőképesség helyreállítását szorgalmazzák, ami egyaránt érdeke a hitelezőknek, a tulajdonosoknak, illetve a foglalkoztatottaknak.
A készülő fizetésképtelenségi törvénynek kezelnie kell a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat is - jelentette ki lapunknak Erdős Károly, a FOE főtitkára. A szakértő szerint enélkül a külföldi vállalkozásoknak hitelező magyar társaságok hátrányba kerülhetnek. Tisztázni kell azt is, hogy az Európai Unión kívüli országokban bejegyzett cégek magyarországi vagyonára miként hatnak a fizetésképtelenségi eljárások.
Az egyéni vállalkozók vállalkozási és magánvagyona jelenleg nem különül el, ám ha a jövőben ez elkülöníthető, akkor erre a vállalkozási formára is kiterjeszthetővé válna a csődeljárás. Ez a vállalkozóknak jelentene előnyt, hiszen ebben az esetben a magán-, azaz családi vagyonukkal nem felelnének a vállalkozói tevékenységből származó kötelezettségekért.
